A növények beporzása elengedhetetlen láncszem a természet megfelelő működésében. Sajnos az ezt hagyományosan végző méhek egyre kevesebben vannak, miközben a Föld népessége, így az élelmiszer iránti igény is folyamatosan nő. Egy japán kutatócsoportnak viszont sikerült jó eredményeket felmutatni miniatűr drónok bevetésével.
Röpke drón száll virágra zümmög száz rotor
Az ötlet lényege, hogy kis méretű, tulajdonképpen a méheknél nem sokkal nagyobb repülő szerkezeteket vetnének be. Ezekre az apró drónokra alulra állati szőrből, jelen esetben lószőrből készült "szőnyeget" ragasztanak. A szálakat egy rendkívül ragadós, gél állagú anyaggal vonják be, így a szerkezet képes a virágra repülve annak porát begyűjten, majd a másik növényre szállva ezek egy része átkerül a célállomásra. Ezzel pedig a feladat el is van végezve.
Ahogy a mellékelt felvételen látszik, a drón nem sokat vacakol. Mind a virágpor felvétele, mind a leadása a másodperc törtrésze alatt megtörténik. A tanulmányhoz csatolt képek pedig bizonyítják, hogy ez a módszer van annyira hatékony, hogy érdemes legyen vele további kutatásokat folytatni.
Bár az elképzelés ígéretes, attól nagyon messze van a projekt, hogy az emberiség számára értelmezhető befolyást tudjon gyakorolni a természet működésére. Ellenben az egyáltalán nem elképzelhetetlen lehetőség, hogy idővel ezeket a drónokat teljesen önműködő módra lehet majd állítani. A pontos szenzorok és a mesterséges intelligencia ötvözésével egyszer akár autonóm, tanulásra, fejlődésre képes mesterséges rajok végezhetik majd zümmögve a visszaszorulóban lévő méhek munkáját.
Gépesített gazdálkodás
Egyébként a mezőgazdaság és a technológia összefonódása az utóbbi időben igen látványos eredményeket hozott. Különösen aktív az élet Ausztráliában, ahol a hatalmas, gyéren lakott területek szinte könyörögnek az újító megoldásokért. A marhákat például már robotkutyákkal próbálják kordában tartani, Queensland állam pedig a jogszabályok frissítésével igyekszik több lehetőséget adni a gazdáknak a drónok bevetésére.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak