Megfordulhat a trend a felhőszolgáltatások árazásában. A Microsoft ugyanis két napja bejelentette: emeli az Azure árait Európában és Ausztráliában. Az európai ügyfeleknek euróban számolva ez átlagosan 11 százalékot jelent, míg az ausztráloknál még brutális lesz a drágulás: augusztus elsejétől átlagosan 26 százalékkal kell többet fizetniük a Microsoft felhőszolgáltatásaiért.

Erős dollár – kényszerű árkorrekció?

A szoftvervállalat szóvivője már korábban jelezte, hogy folyamatosan értékelik azokat a piacokat, ahol jelen vannak, és ennek alapján döntöttek az árkorrekcióról – összhangban a dollár erősödésével.

Most egy az angol The Registernek küldött nyilatkozatuk szerint az árváltozás az ausztrál és kanadai dollárban, dán, norvég és svéd koronában, valamint az euróban fizető ügyfeleket érinti. Magyarország ez utóbbi körbe tartozik. A cég a nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy július 31-ig az ügyfelek a jelenleg is aktuális árakon szerződhetnek.

A Microsoft minderről levélben értesítette az ügyfeleit. A levél szerint azok az Azure-használók, akik Enterprise Agreement (EA), Enterprise Subscription Agreement (EAS) vagy Server and Cloud Enrollments (SCE) előfizetéssel rendelkeznek, augusztus elseje után is a régi áron vehetik igénybe a szolgáltatást. (A részletes árakról a HWSW közöl táblázatot.)

Nehéz ez mindenkinek...

Mind az amerikai gazdaság növekedése, mind a Fed kamatpolitikája, mind pedig a dollár népszerűsége tartalékvalutaként oda vezetett, hogy a dollár brutálisan megerősödött. Míg tavaly ősszel egy euróért közel 1,4 dollárt kellett fizetni, most már az árfolyam 1,1 dollár közelében mozog. Ugyanez történt az ausztrál dollár esetében is: tavaly ősszel még 0,94 centbe került 1 ausztrál dollár, most viszont 0,75 cent körül van az árfolyam.

Ha az árfolyam változása felől nézzük, akkor még azt is mondhatjuk, hogy a Microsoft európai ügyfelei még is jártak, hiszen a redmondiak nem érvényesítették a teljes árfolyamváltozást, míg az ausztráloknál kicsit még rá is pakoltak.

Az eltérés oka valószínűleg az lehet, hogy a vállalat Európában figyelembe vette a helyben keletkező üzemeltetési költségeket is, melyek értelemszerűen dollárban számolva éppúgy csökkentek, mint a bevételek. Ugyanakkor az adatközpontoknál a fejlesztési és licencköltségek esetében éppúgy érvényesülnek a dollár erősödésének negatív hatásai, mint a licencértékesítéseknél.

Emelnek vagy ügyfeleket csábítanak?

A nagy kérdés, hogy hogyan reagálnak a versenytársak. Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy az Amazon, a Google és a Microsoft egymás nyomában loholt az árcsökkentéssel. Tavaly tavasszal a Google és az Amazon árcsatázott nagyot, amit egy hónappal követett a Microsoft, majd a Google is egy újabb körrel. Tavaly ősszel aztán a Microsoft ismét végrehajtott egy jelentősebb árcsökkentést.

Most viszont kérdéses a reakció. Ugyanis az erősödő dollár problémája szinte minden amerikai vállalat esetében előjön a negyedéves jelentésekben. Legutóbb az Oracle okolhatta az amerikai deviza erejét a rosszabb eredményekért, de áprilisban a Microsoft jelentése is kiemelte az árfolyam negatív hatását az eredményekre.

Csakhogy már akkor is az látszott a számokból, hogy épp a felhőszolgáltatások azok, melyek amellett, hogy elképesztő tempóban bővülnek, a nyereséghányaduk is igencsak szépen alakul. Ráadásul vannak új szereplők is, melyek továbbra is az árcsökkentés felé tolhatják a piaci szereplőket. Larry Ellison személyesen jelentette ki a közelmúltban az Oracle felhőszolgáltatásinak bővítése kapcsán, hogy akár árversenyre is készek ezen a piacon.

Innen nézve igencsak megkérdőjelezhető a Microsoft döntése. Már csak azért is, mert a felhőszolgáltatások esetében hosszabb távon egészen másként alakul a bevételek szerkezete, mint a licencértékesítéseknél. Korábban az Oracle-vezér Safra Catz fejtette ki, hogy ma a legjobb biznisz a felhő, mert 5 éves távlatban sokkal többet hoz, mint a licencértékesítés.