A technológiai újdonságok általános evolúciója szerint ami az USA-ban elindul, az minimális ütemkéséssel Európában is elterjed. A BYOD, azaz a dolgozók saját eszközeinek munkacélú használata lehet az egyik kivétel.

Miközben az Egyesült Államokban még mindig lendületben van, az öreg kontinensen már a tetőzés jeleit mutatja a BYOD. A Bring Your Own Device kifejezést magyarul leginkább Hozd a saját eszközödet!-nek szokták fordítani, ami nagyjából le is fedi, miről van szó. Az okostelefonok és táblagépek elterjedésével, illetve a lehetőségeket kitágító cloud computing szolgáltatásokkal a felhasználók közül egyre többen felismerték, hogy saját eszközeiken is el tudnak látni munkahelyi feladatokat. És mivel magáncélra nem véletlenül választották pont azt az eszközt, így munkaidőben is szívesebben dolgoznak azzal, mint a cég által biztosított eszközzel, eszközökkel.

Kulturális szakadék

Az IDC piackutató egyik szakértője nemrégiben arról számolt be, hogy míg az USA-ban rendkívül népszerű a vállalatoknál a dolgozói eszközök ilyen célú felhasználása, addig Európában az utóbbi időben gyakorlatilag befagyott az érdeklődő szervezetek köre. Saját kutatásuk adataira hivatkozva elmondta, a tavalyi átfogó felmérésük szerint a cégek 26 százalékánál volt érvényben BYOD-szabályozás, 31 százalék a bevezetésén gondolkodott és 44 százalék kizártnak tartotta, hogy ezt másfél éven belül bevezetnék. Ehhez képest az idei adatok 36, 23 és 41 százalékot mutattak. Azaz a bevezetésen gondolkodó szervezeteknél valóban volt némi aktivitás, de az elutasítók köre szinte változatlan maradt.

A határvonalak megmerevedése és az amerikai mintától való eltérés mögött több okot is lehet sejteni. Az egyik kulturális gyökerű. Európában a dolgozók hozzászoktak, hogy minden, munkavégzéshez szükséges eszközt a munkaadó biztosít. Így értelemszerűen nincs is akkora alkalmazotti nyomás a vezetőkön, hogy a saját tulajdonú eszközök vállalati használatát megengedjék és természetesen ezzel párhuzamosan szabályozzák.

A lassú elterjedés másik okaként pontosan ezt a szabályozást és az ezzel járó kényelmetlenséget, extra teendőket említhetjük. Úgy tűnik, az európai dolgozóknak a nekik tetsző eszköz kényelme nem ér annyit, mint amekkora macerát jelent a céges adatok biztonságát jelentő előírások, alkalmazások használata.

BYOD helyett CYOD

Természetesen már ki is rajzolódott a megtorpanó BYOD problémájára megoldást jelentő új gyakorlat, amely CYOD néven kezd gyökeret verni. Az egy betű eltérés mögött komoly szemléletbeli különbség van, a C ugyanis az angol choose, választani szót hivatott jelölni. Azaz az európai dolgozók körében vélhetően sokkal vonzóbb út az, ha a munkavégzésre, kényes adatok kezelésére is felkészített okostelefonok közül választhat a cég által felkínált (és biztosított) lehetőségek közül.

A BYOD alapvető értelmét amúgy világszerte alááshatja az Apple és az IBM szövetsége. A múlt héten bejelentett együttműködés lényege, hogy a fogyasztói szegmensben magas presztízzsel bíró iPhone és iPad termékcsaládot az IBM tapasztalatával és megoldásaival teszik teljesen vállalhatóvá a vállalati környezetben. Ez pedig azt jelenti, hogy azok, akik valamiért ragaszkodtak az almás logóval ellátott eszközökért, ezt a későbbiekben a céges flotta terhére is megkaphatják, így értelmét veszti a saját eszköz erőltetése.

Mobilitás

Kína a "digitális embereket" is tornasorba állítja

Az illetékes szabályozó hatóság legújabb tervezete már stratégiai tudományos problémának minősíti az MI-személyiségek szabályozását, ahol a megfelelő irányítást nem biztosíthatják önmagukban a kialakulóban lévő iparági normák.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.