A hazai rendszergazdák a táblagépek és okostelefonok dinamikus terjedésével számolnak vállalati környezetben, ugyanakkor a mobil eszközöknek 44 százalékán semmilyen védelem nem található, így azok könnyen áldozatul eshetnek vírusfertőzésnek, illetve rajtuk keresztül céges adatok, információk is hozzáférhetővé válnak – derül ki a Netasq vállalati tűzfalgyártó és az F-Secure antivírus hazai képviselete által az idei Sysadmin Dayen készített felmérésből. A kérdőívet kitöltő 180 rendszergazda összesen 75 ezer számítógépet felügyel.

A válaszok alapján a rendszergazdai szolgáltatásokat nyújtó cégek átlagosan 10 ügyféllel rendelkeznek és átlagosan 417 gépet menedzselnek (ha az 5 ezer gépnél nagyobb méretű vállalati ügyfeleket figyelmen kívül hagyjuk, akkor egy rendszergazda cégre átlagosan 285 gép jut). A rendszergazdák által menedzselt vállalatok 30 százalékánál legalább minden második ember használ okostelefont vagy táblagépet, 55 százalékuknál 25 százalék alatti a mobil eszközök penetrációja, míg 15 százalékuknál kifejezetten tiltott az ilyen eszközök használata. A megkérdezettek arra számítanak, hogy a következő 12 hónapon belül a vállalatok közel felénél, 44 százalékuknál már legalább minden második munkavállaló használ majd okostelefont vagy tabletet munkája során. 

Élen az Android ■ Nem meglepő, hogy a magyarországi rendszergazdák által menedzselt okostelefonok többsége, 68 százaléka Android platformon fut, ami négy százalékponttal magasabb, mint a piackutatók által világszerte mért Android-penetráció. A második legnépszerűbb operációs rendszer az iOS: az Apple termékek 19 százalékot mondhatnak magukénak, ami megegyezik a globálisan mért iOS piaci részesedéssel. Harmadik helyen a Windows alapú operációs rendszert használó termékek végeztek 7 százalékkal, míg a megkérdezett rendszergazdák mindössze 6 százaléka kezel BlackBerry OS-t futtató készüléket. 

Az okostelefonok több mint háromnegyede, 77 százaléka emailekhez és naptárakhoz fér hozzá, ám 24 százalékuk képes céges dokumentumokat is elérni. Ezen felül 9 százalékukkal belső adatbázisokba, míg 7 százalékukkal akár ügyviteli rendszerekbe is bejuthatnak a felhasználók. Ennek ismeretében megdöbbentő, hogy a gépek 44 százalékán semmilyen biztonsági szoftvert nem használnak, így az eszköz esetleges elvesztése, vagy eltulajdonítása során nem lehet távolról letiltani azt, így az új tulajdonos bizalmas adatokhoz férhet hozzá. Továbbá e kockázati tényezőkön túl az eszközök védtelenek a vírusfertőzések ellen is.

Ennél is sokkolóbb, hogy a gépek 30 százalékán azért nincs biztonsági szoftver, mert a vállalat nem szabályozza a mobil eszközök használatát, 14 százalékukon pedig azért, mert biztonságilag nem tartják indokoltnak azok alkalmazását. A rendszergazdák által menedzselt cégek 56 százalékánál megengedett az, hogy a munkavállaló saját eszközét integrálja a céges környezetbe, így például saját okostelefonjáról férhet hozzá a hálózathoz, illetve a vállalati levelezést is beállíthatja rajta. 

 

Nőtt a költségvetés ■ Jó hírnek tűnik, hogy a megkérdezett rendszergazdák vállalatai többet fordítanak informatikai biztonságra az idén, mint egy évvel korábban: míg a Netasq tavalyi felmérésében a válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy informatikai biztonságra fordítható költségvetése meghaladja az évi 200 ezer forintot, addig 2012-ben már 63 százalékuk költ ennél többet erre a területre. A 75 ezer végpontot menedzselő rendszergazdák vállalatainál egy végpontra átlagosan 3180 forint jut évente, míg az átlagos vállalati IT-biztonsági költségvetés 2,6 millió forint. 

A válaszokból jól kivehető a végpontok számának növekedésével párhuzamosan emelkedő költségvetés, illetve az egy végpontra eső büdzsé csökkenése: 50 végpontig átlagosan 400 ezer forint, 250 végpontig 960 ezer forint, ezer végpontig 3 millió forint az átlagos biztonsági büdzsé – vagyis minél kevesebb végpontból áll a rendszer, annál drágább üzemeltetni, a kkv-knak tehát érdemes IT - outsourcingban gondolkodniuk.

A megkérdezett rendszergazdák 43 százaléka a piacvezető terméket használja, ugyanakkor a vállalatok 16 százaléka ingyenes vírusvédelmi megoldásokat alkalmaz, bár az utóbbi aránya csökkent a tavalyi évben mért eredményhez képest. A vírusvédelem kiválasztásában elsődleges szempont a múltbéli tapasztalat: a rendszergazdák azt a megoldást választják akár új klienseiknek is, amelyik eddig a legtöbb támadástól védte meg őket. A második legfontosabb szempont a könnyű központi menedzselhetőség – ez különösen a nagyobb végpontszámú rendszereket üzemeltetők számára jelentős kérdés. Hasonló a helyzet a tűzfalak esetében is, ahol szintén az eddig tapasztalt védelem és a széles körű szolgáltatások alapján választanak terméket a rendszergazdák, míg az ár és az ügyfélszolgálat lényegesen kisebb szerepet játszik, mint az antivírusok esetében.

A felmérésben szereplő rendszergazdák szerint a vállalatok és szervezetek 89 százaléka továbbra is az egy vagy több évre szóló szoftver licenceket részesíti előnyben, míg csupán 6 százalékuk bérel biztonsági hardvereket vagy szoftvereket, továbbá 4 százalékuk vesz igénybe havi előfizetéssel IT-biztonsági szolgáltatásokat. 

Mitől félnek a rendszergazdák? ■ A válaszok alapján a legtöbben a vírusfertőzéstől, vagy a hálózati támadástól, illetve egy esetleges célzott külső támadástól tartanak leginkább. Harmadik helyre került az adatvesztés, a szándékos vagy véletlen adattörlésből származó károk, míg a manapság számos vitát gerjesztő felhő szolgáltatások biztonsága csupán a negyedik helyen szerepel. Az okostelefonok és táblagépek jelentette biztonsági kockázatok pedig még valószínűleg nem tudatosultak, hiszen ezek aggasztják a legkevésbé a rendszergazdákat.