A kibertámadások szempontjából a fejlett országokhoz hasonló helyzetben van Magyarország is – állítja Krasznay Csaba, a HP Magyarország IT-biztonsági tanácsadója, aki egyetemi oktatóként, kutatóként is a téma egyik legjobb ismerője Magyarországon.
Ma kerül az Európai Parlament elé az a tervezet, amely egyfelől szigorítaná a kiberbiztonsági szabályozást az Unióban, másfelől pedig arra serkentené a tagállamokat, hogy hangolják össze védelmi intézkedéseiket, és osszák meg egymás között a védelem hatásfokát növelő információkat. Magyarország az előzetes hírek szerint jól áll ezen a téren: a szabályozás első lépéseként lezajlott az egyeztetés a szakmai szervezetekkel az elektronikus információbiztonságról szóló törvény tervezetével kapcsolatban. De mi is a helyzet Magyarországon a kiberbiztonsággal. Megkerestük Krasznay Csabát, a HP Magyarország IT-biztonsági tanácsadóját, hogy kommentálja az EU-s szabályozási tervet.

Szükség van az átfogó szabályozásra Magyarország, hasonlóan a fejlett országok többségéhez, kiemelt nemzetbiztonsági kockázatként tekint a kibertámadásokra – állítja Krasznay Csaba. – Ebből következik, hogy hosszabb ideje tart az a felkészülés, amely hosszú távon az ilyen fenyegetések megfelelő kezeléséhez vezethet. Az Európai Unió tervezett szabályozása összhangban van Magyarország erőfeszítéseivel, és segíti a védelmi képességek hatékony kiépítését.

A kiberfenyegetések elsősorban az ún. kritikus információs infrastruktúrákat veszélyeztetik, melyek között például a közigazgatás információs rendszereit, vagy a közműszolgáltatók vezérlőrendszereit is lehet érteni. Ezek a kritikus információs infrastruktúrák nem ritkán teljes egészében külföldi, jellemzően egy EU-tagállamban működő anyavállalat kezében vannak, így az uniós szabályozás megoldhatná azt a dilemmát, ami jelenleg az egyik legfontosabb kérdés, azaz hogyan lehet ellenőrizni ezeket a külföldi vállalatokat.

Természetesen a végrehajtás során rengeteg kérdés fog felmerülni, így különösen érdekes lesz az a módszertan, ami alapján a biztonsági incidenseket jelenteni kell. Szerintem nagyon fontos kérdések a következők: Milyen súlyosságú eseteket kell jelenteni? Hogyan lehet garantálni az információk megfelelően bizalmas kezelését? Mi tartozik a közvéleményre? Mi tartozik más tagországra? És ez csak néhány a megoldandó problémák közül. A szabályozás létrejötte viszont mindenképpen előremutató, és Magyarország az elektronikus információbiztonságról szóló törvény elfogadásával élen járhatna ezen a területen – mondta a Bitportnak Krasznay Csaba.

Szigorúbb kiberbiztonsági szabályozást akar az EU
Ma már társadalmi probléma az online biztonság

Harry Smithnek hívnak? Akkor buktad ezt a szoftvermérnöki állást!

A mesterséges intelligenciát használó toborzószoftverek állítólag nem szeretik az angolszász nevet viselő férfi jelölteket.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.