Érdemes lehet alaposan átgondolni, mit is adunk ki magunkról, amikor egy Facebook csoporthoz vagy rajongói klubhoz csatlakozunk nem éppen agysebészeti pontosságú adatvédelmi beállításokkal.
A jó üzletember mentalitás már gyermekkorban kiütközik. Mórickától kérdezi a tanítónéni: "Mennyi kettő meg kettő?" "Az attól függ" – érkezik a válasz –, "hogy venni akar a tanárnő, vagy eladni." Ennek fényében Móricka előmenetele miatt már nem kell aggódnunk, és korábban talán a
Zuckerberg szülők is beszélgethettek otthon: "Nem tudom, mit csináljak a fiunkkal, olyan megbízhatatlan." "Arra gondoltam, talán adjuk meteorológusnak!" De aztán végül láthatjuk, mégiscsak
számítógépes üzletember lett belőle.
Nyilván vannak hozzám hasonló pesszimista hozzáállású emberek, akik úgy gondolják, a DM-es biztonsági őrök
centiméterben mért vevőkövetési távolsága, az összes plebejus állampolgárra és
külön Stohl Andrásra vonatkozó büntési tételek szigorúsága, vagy
Hajdú Péter empatikus parkolási szokásai nem egy Facebook-csoport létén vagy nem létén múlnak, vagy változnak meg varázsütésre. Szerintem ilyen csoportokat létrehozni nagyjából annyi értelme van, mint atombunkert építeni Kocsordon, de biztos én látom rosszul, ha ilyenekben nem hiszek.
Ám ha állampolgári kezdeményezésből, alulról szervezetten mégis megalakul egy ilyen csoport, természetesen nem úgy képzeli az ember, hogy az érintett HMCS vagy multicég
simán megkaphatja felette az adminjogot, és vele az összes csoporttag személyes adatához való hozzáférést. Ez vastagon minősíti nem csak az így eljáró cégeket, hanem magát a Facebookot is – sőt őket leginkább.
Mindez
adatvédelmi szempontból több, mint aggályos. Mindenki emlékszik arra az esetre, mikor a Yahoo kiadta a kínai hatóságoknak egy ottani újságíró adatait, akit ezért
tíz év börtönre ítéltek. De az is megtörtént, hogy Pakisztán
blokkolta az egész országban a Facebookot és a Youtube-ot. Nem kell még csak szélsőségesnek sem lenni, mert egy hétköznapi Facebook csoporttal technikai hiba miatt is
történhetnek különféle érdekes dolgok: egy konkrét nyomozás során egy internetszolgáltató vagy a közösségi oldal üzemeltetője természetesen köteles átadni ilyen adatokat a hatóságoknak, de csak úgy puszira, egy szimpla céges kérésre
ilyet kiadni elég érdekes.
Ez körülbelül a személyes adatok hirdetőknek való közvetlen, titokban és
engedély nélküli eladásával egyenértékű. Még ha
ez a link inkább elvont, szélsőséges ideológiai agymosás, azért a fentiekből mégis látszik valamennyire, hogy a különféle Facebook vagy egyéb csoportokban való részvételnek vannak, lehetnek
nem várt következményei is.
Úgy tűnik, mindenben a TH kommentelők mondják meg a tutit, a végszót is
Énbagolynak köszönhetjük: "Ja, azon szoktam röhögni, hogy ugyebár a blogolásnál az emberek nicknevek mögé bújnak, aztán meg csatlakoznak a blog fészbukos rajongói oldalához névvel, címmel, fényképpel, mindennel együtt. :)" De
a hajó azért megy.
- az Antivírus blog nyomán -
Bitport Csizmazia István
Csizmazia István a Sicontact Kft., a NOD32 antivírus magyarországi képviseletének vírusvédelmi tanácsadója, az Antivírus Blog szerkesztője.