Biztatóak a tendenciák Magyarországon is a saját mobil eszközök munkahelyi használatával (BYOD) kapcsolatban. A Novell legutóbbi – nem reprezentatív – felmérése szerint egyre több cég épít erre: a következő években 40 százalékkal bővülhet ez a kör.
A NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet bemutatta a mobil eszközök vállalati használatát menedzselő rendszerét, a ZENworks Mobile Managementet. Az augusztus óta piacon lévő eszközt néhány hazai vállalatnál már tesztelik. A megoldás, amely az összes ma elérhető mobilos operációs rendszerrel kompatibilis, egyetlen felügyeleti konzolról vezérli a mobil eszközöket, és kezeli az ezzel kapcsolatos céges házirendet.
"Magyarországon a felmérésünk szerint a BYOD-hoz (Bring Your Own Device – hozd a saját eszközödet) való hozzáállás az átlagnál előremutatóbb szemléletet mutat. Ezzel együtt azon vállalatok között, ahol még nem engedélyezett a saját eszközök használata, több mint 50 százalékkal képviseltetik magukat azok, akik a következő egy-két évben sem terveznek utat nyitni a privát eszközök vállalati környezetben való használatának. Ennek egyik fő oka a biztonsági és támogatási követelmények megteremtésének nehézsége" – mondta
Szittya Tamás, a Magyarországi Képviselet ügyvezető igazgatója.
Nyitnak a hazai cégek is ■ A cég az egyik idei IT-biztonsági rendezvény látogatói körében végzett felmérést a saját eszközök vállalaton belüli használatával kapcsolatban. Az eredmények szerint az alkalmazottak a válaszadók 55 százalékánál vehetik igénybe saját eszközeiket a napi munka során úgy, hogy azokról a céges hálózathoz és vállalati adatokhoz is hozzáférnek. (A Forrester USA-ban végzett felmérése is hasonló, 53 százalékos értéket mutatott.) További közel 40 százalékuk a következő évekre tervezi az ezzel kapcsolatos nyitást.
A hazai válaszadók közel 60 százaléka szerint ugyanakkor leginkább a megfelelő adatvédelem hiányzik az alkalmazottak saját eszközeinek munkába állításához. A privát eszközök használatát támogató vállalatok 20 százalékánál nem is létezik ma még semmilyen biztonsági előírás a használatra vonatkozóan. A BYOD elterjedését nehezítő, legjelentősebbnek tartott akadályok között előkelő helyen szerepel még a megfelelőségi előírások teljesítése, illetve az eszközfelügyelet kiterjesztésének energia- és költségigénye.
Adatvédelem másképpen ■ Hargitai Zsolt üzletfejlesztési vezető a Novell megoldása kapcsán kiemelte: „Az adatok védelméről a felügyelt eszközök titkosítása vagy lezárása, illetve a fájlok távoli törlése gondoskodik". Utóbbi kapcsán megjegyezte még, hogy az alkalmazottak a sajáteszköz-felügyeleti portál segítségével az esetlegesen elveszített vagy ellopott mobiltelefonjaikat meg is kereshetik és zárolhatják. A rendszer ráadásul képes külön kezelni az eszközökön a privát és céges adatokat, így az is megoldható, hogy csak a vállalati információkat töröljék egy elveszett készülékről.
Változóban a megítése? ■ A hazai hozzáállás változásait jól mutatja, hogy a
Bitport körkérdésére ez év augusztusában a cégek többsége még nem lelkesedett a BYOD nyújtotta lehetőségekért. Ezzel volt összhangban
Kis Gergelynek, a GKIeNET ügyvezető igazgatójának véleménye is, aki akkor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ez a modell leginkább az 50 főnél kevesebb alkalmazottal dolgozó cégek körében lehet működőképes. A lassú terjedésnek azonban – hangsúlyozta akkor a kutató – nem csak bizotnsági okai vannak. Szerint maguk a dolgozók sem mondanak le szívesen a saját gépük fölötti teljes felügyeletről, ami viszont a BYOD esetében szükségszerű lenne.
Arról is ritkán esik szó, amit szintén egy
ez év nyarán készített felmérés mutatott ki: a saját eszközök beillesztése a vállalati rendszerbe sokszor komoly költségekkel is jár. Ezt erősítette meg annak idején az IBM informatikai vezetőjének,
Jeanette Horan-nek a nyilatkozata is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a BYOD az IT-részleget új kihívások elé állította – értsd: folyamatos és drága fejlesztésekre kényszerítette.