Magyarországon 2016 júniusában a 15 évesnél idősebbek körében 5 440 669 fő használta az internetet a Gemius második negyedévi gyorsjelentése szerint. Ez 64,4 százalékos internetpenetrációt jelent, ami megfelel az európai átlagnak, de a kelet-közép-európai régióban magasnak mondható. Háromnegyedük (76,6 százalék) napi szinten netezik.

A magyar netező 49 évnél fiatalabb, és városban él

Ahogy az ország lakosságának, úgy a netezőknek az ötöde (20,7 százalék) is Budapesten él. Szám szerint a budapestiek közül 1 millió 123 ezer neteznek. A netezők 53,6 százaléka egyéb városban, 25,8 százakéka pedig kistelepülésen él.

A nemek arányát tekintve a nők vannak enyhe túlsúlyban (51,2 százalék), de például ha a tabletről netezőket nézzük, ott meg a férfiak vannak többen (50,5 százalék). Mobilt és tabletet egyébként inkább a 18-29 évesek használnak netezéshez (32,8, illetve 32,7 százalék).

A netezők zöme a 18–49 év közötti korosztályból kerül ki – arányuk 69 százalék –, de a 60 év feletti korosztály aránya már meghaladta a 10 százalékot.

A fiatalok elfordulnak a tévétől

Még mindig asztali számítógépről neteznek többen, 4,9 millióan, de már több mint csak a 3,5 millióan használnak mobilnetet. A Gemius szerint hamarosan kiegyenlítődik a két elérési típus.
 

1,4 millió internetező már nem néz naponta tévét. A teljes mobilról internetező népesség körében ez az arány 29 százalék. A 18-29 éves korosztály tabletről netezői körében már többen vannak azok, akik nem tévéznek minden nap, mint akik rendszeres tévénézők.

Attól azonban egyelőre nem kell félniük a magyar tévécsatornáknak, hogy a mobilnet venné el a kenyerüket. Az NMHH összesített adatai alapján egyébként az elmúlt hat negyedévben, ha egészen kismértékben is, de nőtt is a TV-előfizetések száma. Pontosabban a digitális előfizetéseké nagyobb mértékben nőtt, mint amennyire az analóg előfizetések száma zsugorodott. A tavalyi második negyedévben 0,94 millió analóg és 2,22 millió digitális TV-előfizetéssel szemben az idei második negyedévben 0,88 millió analóg és 2,4 millió digitális előfizetést mutatott ki a Hatóság.

A magyar mobilnet-helyzet ugyanis nem túl fényes nemzetközi összevetésben. Miközben a szolgáltatók világszínvonalú 4G-s hálózatot építettek ki (Sepsi Zsolt, a Telenor Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese, még azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy a magyarországi a világ egyik legjobb minőségű hálózata), a felhasználók egyelőre nem nagyon tartanak lépést ezzel.
 

Az OECD friss adatai szerint kutatása szerint ugyanis a mobilnet elterjedtségét tekintve utolsó előtti helyen állunk a tagországok közül, sőt ha a dedikáltan csak mobil adatra vonatkozó előfizetéseket is hozzávesszük, akkor gyakorlatilag az utolsó helyre szorulunk. Míg Magyarországon 100 lakosra 35,9 standard (hang és adat együtt) mobilelőfizetés, valamint 4,1 százalék dedikált mobiladat-előfizetés jut, addig Kolumbiában 28,3 standard, valamint 14,7 dedikált mobiladat-előfizetést mutatott ki az OECD-statisztika.

Ennek a mobilnet-előfizetők persze örülhetnek: nagyobb sávszélességen égethetik a korlátozott gigabájtjaikat. Másfelől ha nőne az előfizetői szám, akkor valószínűsíthetően az árakat is gyorsabban lehetne csökkenteni – már ha valami, például a szabályozási környezet, arra rékényszeríti az operátorokat.

A mobilnettel ugyanis egy a gond: nagyon drága

Nem véletlen, hogy egyelőre a magyaroknak csak alig több mint harmada fizet elő mobilnetre a hangelőfizetés mellé. Egy finn kutatócég, a Rewheel összevetette az EU-tagállamokban a mobilnet-árakat. A DFMonitor adatai alapján készítettek egy táblázatot arról, hogy 35 euróért melyik országban mekkora adatcsomagot lehet venni.
 

Óriási a szórás. Míg Finnországban ezért korlátlan csomagot adnak, addig Magyarországon egy ilyen előfizetésbe 1 GB adatforgalom fér bele. Persze nem csak nálunk van drágaság: rajtunk kívül még 12 uniós tagállam van, ahol 10 gigánál kisebb csomagot adnak ennyiért. Szlovákiában 2 gigabájtot, Csehországban 3-at, de Németországban is csak 4 gigabájtot, igaz, ott saját szolgáltatásaik után nem számolnak forgalmat a szolgáltatók.

Három országban viszont még a magyarnál is rosszabb a helyzetben: Görögországban, Máltán és Bulgáriában.