Az Európai Bizottság a héten tette közzé legújabb iránymutatását a kontinensen is rohamosan terjedő internet alapú szolgáltatások szabályozásával kapcsolatban. Bár az állásfoglalás nem kötelező érvényű a tagországokra nézve, az Unió végrehajtó szervezete most teljes súlyával az úgynevezett sharing economy (kb. közösségi vagy megosztásra épülő gazdaság) támogatása mögé állt, a szabályozás harmonizációját sürgetve.

Az EB szerint az Uber, az Airbnb és a hasonló közösségi szolgáltatók működésének számszerűsített korlátozásával vagy betiltásával csak a legvégső esetben lenne szabad élniük a nemzeti kormányoknak, amire már Franciaországban, Németországban, Belgiumban és legutóbb mások mellett Magyarországon is sor került.

Nem büntetnék, inkább terelgetnék a felhasználókat

Az iránymutatás egységes európai szabályozási keretrendszert tart szükségesnek. Jyrki Katainen uniós biztos és bizottsági alelnök szerint egyenesen az a kérdés, hogy a szervezet nyitott lesz-e az innovációra és a fejlesztőkre, vagy korlátozásaival és a meglévő üzleti modellek védelmével elzavarja ezeket az embereket és cégeket. A Bizottság úgy látja, hogy az olyan büntetések, mint mondjuk Németországban a teljes ingatlan Airbnb-n keresztüli kiadására kiszabható 100 ezer eurós bírság, nagyon nehezen igazolhatók; ebben a konkrét esetben például azt javasolja, hogy egyszerűbb lenne egy megengedőbb hozzáállás, ami mondjuk limitálná, hogy a tulajdonos egy évben hány napra adhatná ki ilyen csatornákon keresztül az ingatlant.

Az érintett közösségi szolgáltatóknak elvileg igen kedvező az EB megengedő állásfoglalása, amit az Airbnb azóta már közleményben üdvözölt, ám annak egy-két lényeges elemével továbbra sem fognak megbarátkozni. Ilyen dolog, hogy az iránymutatás értelmében az operátorok (vagyis a tényleges szolgáltatást végző személyek) alkalmazottnak számítanak, ha nem saját maguk határozzák meg az áraikat, és arra is rákényszeríthetők, hogy kiszolgáljanak egy-egy ügyfelet.

Valószínű, hogy ez ellen az Uber továbbra is tiltakozik majd, mivel a társaság hosszú ideje azt bizonygatja, hogy sofőrei független beszállítók, erre hivatkozva pedig maga a szolgáltató egy nagy csomó kötelezettség alól kibújik, mint amilyen hagyományos esetben mondjuk a biztosítás és más juttatások is lennének.

Nem attól innovatív valami, hogy árammal működik

Az EB állásfoglalásával szemben azonnal megjelentek a már megszokott kritikák is. Ezek általában arra hívják fel a figyelmet, hogy a disztribuciós modellek fejlődése nem jelenthet felmentést a versenytársakra vonatkozó szabályozás alól, mint amilyen a szociális járulékok fizetése vagy a munkavállalók és az ügyfelek védelme.

A digitalizáció vagy az innováció hatásait és jelentőségét ugyanis már sokan sok helyen hangsúlyozták, legutóbb éppen Laufer Tamás, az IVSZ elnöke szólalt meg ebben a témában az Index oldalán. Azonban a sharing economy konkrét kérdéseire továbbra sem igen létezik kielégítő válasz.

Maga a fogalom is meglehetősen képlékeny – még az sem teljesen világos, hogy az Uber miért tartozna ebbe a szegmensbe –, és arra sincsenek megnyugtató elképzelések, hogy milyen módon biztosítható a konkrét szolgáltatások alapvető szabályozása vagy a munkavállalói jogok érvényesítése. Egyszerűbben fogalmazva, a szalmonella nem hatódik meg, ha az ebédet okostelefonos alkalmazáson keresztül rendeltük és egy magánlakás konyhájában fogyasztjuk el.

Az Uber ebből a szempontból semmiben sem különbözik egy hagyományos taxitársaságtól, ha magát a tényleges szolgáltatást nézzük (vagyis a címre hívott sofőr A pontból B pontba szállítja az ügyfeleket, akik ezért pénzt fizetnek neki), és a sofőr függőségi viszonya sem változik lényegesen. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek például garanciákat szeretnének rá, hogy a digitális gazdaság új megoldásai és folyamatai nem nullázzák le a hosszú idő alatt kivívott és elfogadott munkavállalói jogokat.

A héten behúztak egy szaúdi gigabefektetést is

Az Uber egyébként nem csak az uniós hátszélnek örülhet: szerdai bejelentése alapján egy magánkézben lévő szaúd-arábiai alap 3,5 milliárd dollárt fektetett a vállalatba, ami egyrészt a közel-keleti terjeszkedésben lesz segítségére, másrészt 11 milliárd dollárra emeli az Uber vagyonmérlegét. A tőkeinjekció 62,5 milliárd dollárra értékeli a társaságot, amivel az Uber a világ legértékesebb, kockázatitőke-befektetők által finanszírozott vállalkozása.

Az elemzők felhívják rá a figyelmet, hogy a technológiai startupok egyre visszafogottabb befektetési környezetében továbbra is kiemelkednek a masszív felhasználói bázissal és adaptációs rátával működő cégek, amelyek továbbra is vonzó befektetési célpontnak számítanak – erre utal, hogy a Snapchat is éppen a múlt héten hozott tető alá egy befektetési kört, amelynek értéke ugyancsak jócskán meghaladta az egymilliárd dollárt.