Az Intel erőteljesebben rástartolt az Internet of Thing piacra. Ezen a területen egyelőre a Qualcomm az úr az Allseen Alliance-on és a ma már nyílt forráskódú AllJoyn keretrendszeren keresztül. Ráadásul chipjei ennek a piacnak a kvázi ipari szabványaként majd' minden okosodó eszközben ott vannak.

Nyáron már létrejött az Intel vezetésével egy szövetség, az Open Interconnect Consortiumot (OIC), tegnap pedig újabb nagy lépést tett azzal, hogy bejelentette a saját IoT platformját, ami a nem túl fantáziadús Intel IoT Platform nevet kapta. A platform az Intel közleménye szerint lehetőséget ad az IoT tömeges elterjedésére.

Egyedül nem megy...

Ahogy az OIC létrehozásánál, a chipgyártó most is hangsúlyozza: a tárgyak internetében hatalmas potenciál rejlik, és nem csak gazdasági, de társadalmi hatásai is óriásiak lehet. Egy cég azonban ezt nem tudja véghezvinni, mert teljes ökoszisztémát kell kiépíteni az IoT köré. A platformhoz eddig a Accenture, a Booz Allen Hamilton, a Capgemini, a Dell, a HCL, az NTT Data, az SAP, a Tata Consultancy és a Wipro csatlakozott.

A platform létrehozásának célja egyrészt az, hogy a készülékgyártók eszközeiket a lehető legkönnyebben és biztonságosan csatlakoztathassák az internethez, megoldják az eszközökkel gyűjtött és azokon tárolt adatok átvitelét az adatközpontokba elemezhető, az analitikai szoftverek számára értelmezhető formában. A platform egységes keret biztosít a hardver- és szoftverfejlesztésnek, és szabványos keret miatt lerövidíti a fejlesztési és a piacra viteli ciklust.

Michael A. Bell, az Intel alelnöke és a New Devices csoport vezetője, azt hangsúlyozta a Forbes-nak, hogy az Intel a fejlesztéseivel egyre több ponton csatlakozik a viselhető eszközök iparágába. Ráadásul ezen a piacon főleg nem technológiai cégekkel kooperálnak – példaként az Opening Ceremony divatcéget említette –, melyeknek erősen érdeklődnek a viselhető eszközök piaca iránt, de egy-egy ilyen eszköz kifejlesztése és piacra vitele nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az ehhez szükséges kompetenciák hiánya miatt.

A platformnak már vannak kész elemei

Az Intel a platformhoz már elkészítette az IoT Developer Kitet, amely egyelőre béta változatban érhető el. Ennek része az Quark-alapú Galileo platform, amit elsősorban a barkácsfejlesztőknek dobott piacra tavaly az Intel, az idei CES-en bemutatott Edison mikro-PC, valamint érzékelők és ún. pajzsok (shield),melyek olyan egyszerűen csatlakoztatható lapkák, melyekkel bővíthető a hardver tudása.

Az operációs rendszer egy Yocto 1.6-alapú beágyazott Linux, de van hozzá szoftverfejlesztési eszköztár, felhős analitikai eszközök speciálisan az IoT-hoz, valamint optimalizálást és teljesítményhangolást segítő eszközök (System Studio for IoT, Wind River VxWorks for Makers).

Szintén elkészült a Intel IoT Gateway fejlesztői készlet, amely szabványos I/O interfészt biztosít, valamint egyszerű kétirányú kommunkációt az adatközpontok és a szenzorok és a vezérlők között. Szintén ennek az elemnek a része a McAfee Embedded Control, amely biztonságért felel. Az Intel azt ígéri, hogy IoT Gateway abban is segít, hogy fennmaradjon az interoperabilitás a régebbi és az intelligens rendszerek között akár az érzékelők, akár az adatközponti szerverek esetében.

Mindenki azt mondja, brutálisan nagy üzlet lesz

Az Intel idézi a Gartner adatát, mely szerint 2020-re csak az IoT-ból mintegy 35 zetabájt adat gyűlik össze, ami akár 2000 milliárd dollár értéket is generálhat. Ezért is fektet az Intel az IoT Platformban  nagy hangsúlyt az analitikai lehetőségek biztosításának.

Idén a szeptemberben lezárult üzleti negyedévében az Intel 530 millió dollár bevételre tett szert az IoT üzletből. Ez egyelőre mindössze a teljes bevétel 4 százaléka, de sokkal érdekesebb az, hogy éves összehasonlításban viszont az üzletág 14 százalékkal bővül. A cégvezetés azonban a növekedés gyorsulását várja.

Ugyanakkor a Fobes cikke is figyelmeztet arra, amit korábban véleménycikkében lapunk hasábjain Szentiványi Gábor is megfogalmazott: az IoT egyik legfőbb területe, az intelligens otthon egyelőre igencsak gyerekcipőben jár. Mivel egyre több techcég lát lehetőséget a piacban, a megoldásoka túlságosan sokfélék ahhoz, hogy az eszközök zökkenőmentesen tudjanak kommunikálni egymással. Vannak szabványosítási törekvések, de egyelőre nem látszik, hogy a versenyből melyik jön ki győztesen.