Adatközponti alkalmazásra fejlesztett új processzort jelentett be az Intel, felvéve ezzel azt a kesztyűt, amit az Advanced Micro Devices AMD) dobott elé a cloud computing igényeit kiszolgáló szerverközpontok tekintetében. Míg ugyanis az asztali szegmensben már látszik a fél évnyi tétlenkedés hatása, addig ugyanezt nem akarja megkockáztatni a vállalati szegmensben a chipgyártó.
Xeon Scalable Processor
Az új központi vezérlőegységek legfontosabb jellemzője a következő generációs számítási feladatok korábbiakhoz képest sokkal mélyebb támogatása. Ilyen alkalmazási területeket jelent például a mesterséges intelligencia és az önvezető autók irányítása, derült ki Naveen Rao közléséből. Az Intel mesterséges intelligenciára alapuló termékek részlegének alelnöke a Reutersnek adott interjút a témában.
Google, Microsoft, Amazon – csak néhány azon óriáscégek közül, melyeket az Intel megcélzott új Xeon lapkáival. Ezen IT-vállalatok mind hatalmas adatközpontokat üzemeltetnek szerte a világon. Ők saját igényeik ellátása mellett a külön szerverparkot kiépíteni nem akaró/tudó kisebb vállalatokat is kiszolgálják. Paul Nash, a Google Compute Engine termékmenedzsere elárulta, hogy a Google Cloud Platform volt az első olyan szerverközpont, mely alkalmazásba vette az új Intel processzorokat.
Erősödő verseny
Az Intel pár éve még gyakorlatilag teljes mértékben dominálta a piacot. Az azóta eltelt időszakban azonban több kihívója is akadt a vállalatnak ebben a szegmensben. Egyrészt a már említett AMD, mely szintén piacra lépett következő generációs, adatközponti alkalmazásra fejlesztett processzorával (az Epycről bővebben itt olvashat). Másrészt a chipgyártó gigásznak szembe kell néznie magukkal a nagy internetes vállalatokkal is, melyek saját hardverdesignjai egyre gyakrabban jelentenek alternatívát a drága Intel lapkákra alapuló megoldásokkal szemben.
Ezen a téren elsősorban az ARM technológiáját alkalmazó fejlesztésekkel szemben kell versenyképesnek lennie/maradnia az Intel CPU-inak. De nem kizárólag az ARM jelent fejtörést: a Google, pontosabban az Alphabet ugyanis egy ideje a Rackspace-szel közösen fejleszti a Zaius platformot, amely már az IBM Power9-es chipjére épül.
Martin Reynolds, a Gartner elemzője szerint szüksége is van az Intelnek az Xeonok tudására. Az előző generációhoz képest energiahatékonyabb chipek tudása ugyanakkor nem minden: a vállalat számára a legnagyobb kockázatot az adatközpontok üzemeltetőinek relatíve kis száma jelenti. A saját tervezésű megoldásokkal szemben kell meggyőző teljesítményt mutatniuk az új CPU-knak, ami talán az eddig pályafutása alatti legnagyobb kihívást jelenti majd az Intel Data Center Group részlegének.
Beszálltak a GPU-k is a játszmába
Napjaink IT-s trendjeit alapvetően meghatározza a számítási felhő, illetve az azt kiszolgáló infrastruktúra. Pár év alatt lettek népszerűek ebben a szegmensben a korábban szinte csak a grafikus vezérlőknél alkalmazott GPU-k, alaposan felforgatva az évtized elején még meglehetősen tiszta képet. Ezen a téren pedig az Nvidia a király. A világ legenergiahatékonyabb szuperszámítógépe például részben az Nvidia Tesla P100 grafikus processzorain alapul; moduljait kifejezetten a mélytanulás (deep learning) igényeihez fejlesztették.
A piac tehát igencsak zsúfolttá vált, de ennek előnye is van. Az elmúlt években elsősorban a költségcsökkentésre fordítottak figyelmet a szegmens szereplői, az igazi innováció pedig háttérbe szorult. Ez a trend érhet véget hamarosan, amiben az Intel és az AMD csatája csak a jéghegy csúcsa lesz. Igaz, ebben a kisebbik gyártónak könnyebb dolga van, mivel relatíve alacsony bázisról kell felállnia, miközben az Intel minden egyes AMD-sikerrel teret veszít.
Az informatikai ipar fejlődését összességében ugyan továbbra is az üzleti döntéshozók szabják meg, de az olyan fejlesztési irányok, mint a mesterséges intelligencia, át fogják alakítani a vállalatok üzleti modelljeit. A közeljövő jelenleg még megjósolhatatlan nyerteseinek és veszteseinek névsora pedig vélhetően kevésbé az alkalmazott technológián, mint inkább a kialakított partneri kapcsolatokon fog múlni.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak