A hét elején számoltunk be arról, hogy hirdetése azonnali eltávolítása mellett döntött a The Guardian, amikor a YouTube-on futó reklámjainak egy része szélsőséges tartalmú videók mellett bukkant fel. A riadalom érthető: a vállalatok attól félnek, hogy a videomegosztó szolgáltatás üzemeltetője nem tesz eleget márkáik - és így imázsuk - online megvédéséért.

A történtek valóságos menekülőhullámot indított el, és nem csak Nagy-Britanniában. Már az Egyesült Államokban is bőven akadnak olyan hirdetők, akik visszamondták a Google-lel kötött megállapodásaikat. A pánik egészen magasra csapott fel: a brit kormányzat után az ausztrál vezetés is úgy döntött, hogy búcsút mond a videomegosztó-szolgáltatáson való hirdetésnek.

A kenguruk is menekülnek

Az ausztrál kormányzat hivatalosan bejelentette, hogy felfüggeszti az összes, "nem vállalati hirdetési kampányát" a YouTube-on. Ez magába foglalja az ausztrálok szinte minden pénzköltését, kezdve a helyi egészségügyi minisztérium nyilvános üzeneteitől egészen a védelmi erők toborzókampányáig. Ugyanakkor a szintén állami tulajdonban levő, vállalatként működő szervezetek – mint például az Australia Post – hirdetései továbbra is fennmaradnak a Google szolgáltatásán.

A döntés újabb csapást jelent a vállalat videomegosztó szolgáltatásának. A helytelen tartalmak – rasszizmus, gyűlöletbeszéd, terrorizmust támogató megnyilvánulások – melletti megjelenéstől tartó hirdetői aggodalom egészen komoly méreteket ölt már; a Wal-Mart, a PepsiCo és az AT&T mellett most már kormányzati szinten is menekülnek a reklámpénzeket korábban szinte számolatlanul szórók.

Az ausztrál vezetés döntését ugyanis megelőzték a britek; a ködös Albion kormányzata szintén a Youtube-tól távolmaradást választotta. Mint kiderült, a királynő országának imázsépítő reklámjai a korábbi Ku Klux Klán vezető, David Duke videói mellett tűntek fel, enyhén szólva is kellemetlen szituációt eredményezve az udvariasságáról híres briteknek.

Közel egymilliárd dollárba kerül

A legfrissebb statisztikák szerint nagyon is fog fájni pénzügyileg ez a döntés a videomegosztónak. Az alábbiakban látható adatok alapján az idei évre tervezett, valamivel több mint 10 milliárd dolláros bevételt az első becslések szerint jelentősen alul fogják múlni a cikkben elemzett trend miatt. A Business Insider pár nappal ezelőtti, tehát csak az első reakciókkal kalkuláló összeállítása szerint 700-800 millió dollárnyi bevételkieséssel számolhat a Google részlege.
 

Ettől persze még lesz mit a tejbe aprítani, a reklámfiaskó nem fogja bedönteni a Google pénzügyeit. A tavalyi 63 milliárd dollárt meghaladó bevétel után ugyanis idénre közel 10 milliárdos növekedést várnak globális szinten - ebből jöhet le, a mostani bojkott egyelőre szépen dagadó mínusza.

Nem várt lehetőség

A The Guardian, a The New York Times és a hasonló újságok folyamatos költségvetési présben kénytelenek dolgozni, hogy elkerüljék az ingyenes tartalomra vágyók és a hirdetési piac feletti ellenőrzésük elvesztése miatt egyre fenyegetőbben jelentkező veszteségeket. Az online reklámok már rég nem jelentenek akkora támaszt számukra, mint egy évtizede, hiszen a Google és a Facebook gyakorlatilag letarolta ezt a területet.

Éppen ezért a tartalomtulajdonosok krémje számára nem feltétlenül jön rosszul a YouTube-ot érintő hirdetői elpártolás. Ezzel ugyanis esélyük nyílik arra rámutatni, hogy mennyire eltávolodott az online hirdetések üzenete a körülötte levő környezet tartalmától.

Sok mozgásterük azért még így sincsen az érintetteknek; még a The Guardian is csak félig fordíthatott hátat a Google-nek. A brit hírportál továbbra is használja az amerikai keresőóriás AdX hirdetéscserélő rendszerét saját weboldalán, ezzel kényszerűen elismerve, hogy nem tudja magát függetlenné tenni a Google-től a hirdetői ökoszisztémában.