Éves szinten 19,5 milliárd dollárra rúg a legnagyobb, közel másfél tucat európai cloud üzemeltető által nyújtott szolgáltatások – beleértve az adatközponti kiszervezést (data center outsourcing, DCO) és az infrastruktúra-szolgáltatásokat (infrastructure utility services, IUS) – piaca, melyek mintegy 700 európai adatközpont üzemeltetéséért felelnek. A legnagyobb piaci szereplők jelenét és jövőjét kutató Gartner szerint az adatközponti szolgáltatások növekedési lehetőségei jelentős részben az olyan szolgáltatások ipari szintű infrastruktúra kínálatában rejlik, mint a már említett IUS vagy a cloud infrastruktúra szolgáltatásként kínált (cloud infrastructure as a service, IaaS) lehetősége. Ezzel párhuzamosan a hagyományos szolgáltatások növekedése és nyereségességének fenntartása még nagyobb kihívássá válik, állítja a piackutató.

Eltérő trendek Észak-Amerikában

Az európai adatközponti szolgáltatók nagyjából felének bevétele a tavaly júniustól idén májusig tartó időszakban kétszámjegyű növekedést produkált, harmaduk pedig egyszámjegyű bővülésről számolhatott be. Csak 20 százalékuk volt kénytelen bevételcsökkenéssel szembenézni – többségük a hagyományos és nagyméretű piaci szereplők közé tartozik.

Az IT kiszervezés piacának legnagyobb részét továbbra is az adatközponti szolgáltatások nyújtják. Az öreg kontinensen a DCO/IUS duója uralkodik 65 százalékos dominanciával; ezt a trendet a lanyha gazdasági növekedés pörgeti elsősorban. Egyre több piaci szereplő dönt a cloud szolgáltatások igénybe vétele mellett, hogy javítson nemzetközi versenyképességén és tovább csökkentse IT kiadásait a kvázi stagnáló környezetben. Ennek megfelelően az európai adatközpontok üzemeltetőinek 81 százaléka számolt be az egy szerveren elérhető bevétel csökkenéséről. Ennek hátterében nem csak az automatizáció, hanem a különösen az új szereplők irányából jelentkező erős konkurenciaharc késztette árverseny áll.

Nagyon hasonló trendek figyelhetők meg az Európán és Amerikán kívüli területeken; itt szintén a DCO/IUS szolgáltatások számítanak a legfontosabb tényezőnek (a teljes tortán belül 61 százalékos részesedéssel). Ezzel szemben az észak-amerikai piacon csupán 32 százalékos részarányuk, a piac kétharmadát a hosting, colocation és IaaS adja.

Kulturálisan még mindig széttöredezett a környezet

A teljes adatközponti szolgáltatási piac a tavalyi év során mintegy 155 milliárd dollárt tett ki, ebből 25 milliárd dollárnyit a felhőalapú IaaS rakott hozzá a teljes képhez. A globális piac mintegy harmadát Európa adta 48,3 milliárd dolláros bevétellel, ám kontinensünkön arányaiban jelentősen elmaradt az IaaS – csupán 5,2 milliárd dollárt ért ez a szegmens. Ezzel szemben a DCO/IUS piac valamivel több mint 76 milliárd dollárt fialt szerte a világon, az öreg kontinensen ennek majdnem a felét (31,2 milliárd dollárt) dobták össze az ügyfelek.

Egyre növekvő konszolidáció, a globális elérhetőség terjedése, az iparosodás további növekedése és az IT-brókerként való működés igénye jellemezte tavaly az európai adatközponti infrastruktúra-kiszervezési piacot. Ennek hátterében az a szervezetekre nehezedő nyomás áll, mely belső IT-részlegük fejlesztési kényszeréből adódik, amit pedig az egyre magasabbra szökő szolgáltatásiszínvonal-elvárás implikál.
 

Európai sajátosság a nyelvi, kulturális széttöredezettség. Míg az észak-amerikai régióban a hosting adja a teljes adatközponti szolgáltatások 45 százalékát, addig Európában ennek szintje csupán 25 százalékos. Az internetszolgáltatók és a hostinggal foglalkozó vállalatok terjeszkedését azok az országhatárok gátolják, melyek az USA-ban és Kanadában államhatárként nem okoznak jelentős problémát. Az öreg kontinens országcentrikus cloudpiacai és az ebből adódó nyilvános felhőszolgáltatások korlátozott pán-európai sikere meggátolja a nyilvános felhőszolgáltatások általános terjedését.

Ennek következtében az Uraltól nyugatra élők többnyire még mindig észak-amerikai felhőmegoldásokat használnak. Az utóbbiak mögött álló szervezetek, felismerve a jelenséget, egyre dominánsabb szerepet töltenek be, helyi létesítményeiket azonban koncentráltan, többnyire Amszterdamban, Frankfurtban, Londonban és Dublinban hozzák létre. Számukra jelentenének komoly kihívást az egységesen, Európa minden szegletében elérhető cloudszolgáltatások. Ennek az ötletnek az elfogadása és felkarolása azonban még korántsem természetes.

Merre tovább Európa?

Ha nem az európai szolgáltatókat, hanem az Európában elérhető szolgáltatásokat nézzük, akkor már bíztatóbb a jövő. Számos technológiai fejlődés pörgeti az adatközpontok nyújtotta lehetőségek iránti igény növekedését. Ilyenek például a mesterséges intelligencia vagy a virtuális valóság felfutó trendjei. Előbbi 2025-re 3 billió dolláros piacot jelent majd, miközben a VR megközelíti a 120 milliárd dolláros értéket 2020-ra (ezeknek az összegeknek nyilvánvalóan csak egy része csapódik le az adatközpontokban).

Persze ma már nem beszélhetünk felhőszolgáltatásokról fejlett mobilinternet nélkül. Egy, az Európai Bizottság által készített tanulmány szerint az 5G jelentős hatással lesz az öreg kontinens életére: 2025-re mintegy kétmillió munkahelyet jelent majd és éves szinten 113 milliárd dollárral támogatja meg a kontinens gazdaságát.

Ennek ellenére az észak-amerikai dominancia a következő pár évben még stabilan uralni fogja az európai piacot. Ennek gyors megváltoztatása még kellő politikai, szabályozói akarat esetén is kevés esély mutatkozik a széttöredezett piaci szerkezet miatt.