Hatalmas a mentális szakadék az üzlet és az oktatás között, holtponton van az egyetemek és az üzleti világ kapcsolata – így jellemezték a hazai helyzetet a szakértők a Hacktivity konferencia kerekasztal beszélgetésén.
Hirdetés
 

Merre tart az informatikai oktatás Magyarországon, és hogyan oldható meg az itthon is egyre súlyosbodó szakember hiány? A hazai álláspiacon jelenleg is több ezer IT-pozíció betöltetlen, miért? Ezeket a kérdéseket járta körül ismert szakértők bevonásával  az információbiztonsággal foglalkozó Hacktivity konferencia kerekasztal fóruma.

Ahány cég, annyi hozzáállás

Holtponton van az egyetemek és az üzleti világ ezirányú kapcsolata – így jellemezte az oktatás oldaláról a helyzetet Buttyán Levente, a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék docense. Hozzátette, az alacsony motiváltság egyik oka a forráshiány, sokszor az amúgy is alacsony oktatói alapbérekre sincs elég pénz.

Felvetette az üzleti világ felemás hozzáállását is, 3-4 csoportra osztva a potenciális céges kapcsolatokat. Az első csoportba sorolta azokat a vállalatokat, amelyek fejvadászoknak tekintik az egyetemeket, ahonnan érdemes idejekorán levadászni a tehetségeket. Ezt az oktatási vezető nem tartja helyes hozzáállásnak, mondván az ilyen ad hoc kéréseknek nem képesek az egyetemek eleget tenni.

A második csoportot szerinte azok a cégek alkotják, amelyek nem is keresik az egyetemeket, inkább maguk képzik ki utólag a szakembereket. Direkt konkurenciát teremtenek a harmadik csoportba sorolt ipari szereplők, amelyek saját képzést indítanak.
És végül a negyedik, de számszerűsítve a legkisebb csoportba tartoznak azok a vállalatok, amelyek szívesen együttműködnek az oktatással.

Kritikus pont a középiskolából hozott tudás milyensége

A felvetésre az üzleti világ oldaláról Bojár Gábor, a Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology alapítója a következőket válaszolta. "Hatalmas a mentális szakadék az üzlet és az oktatás között. Az üzleti világ az üzletből él, azt nézi, hogy az adott egyetemhez fűződik-e konkrét üzleti érdeke vagy sem. Ha igen, akkor támogat" – emelte ki.  A cégek kezelhetik az oktatással való kapcsolatot a társadalmi felelősségvállalás (CSR) szemszögéből is. Ebben az esetben kétféle hozzáállás fedezhető fel. Az első ugyancsak érdekorientált, a támogatással egyben a saját hírnevét kívánja növelni, a második viszont teljesen önzetlen motivációjú, de ebből van a kevesebb. Erre hozta fel példaként a Graphisoft által alapított Rácz Tanár Úr Alapítványt, a középiskolai reál oktatás segítésére. Szerinte ugyanis a felsőfokú informatikus képzés megalapozása a középiskolában kezdődik, az egyetemek elvárják, hogy már az onnan bejövő tudás is legyen elég nagy.  

Kitért az állam szerepére is, mondván annak elsősorban az a dolga, hogy az oktatásban csak a társadalmilag hasznos célokra költsön. Ne támogassa például az alapkutatást, ami a létrejövő szabadalmak révén a cégeknek hajt hasznot.

Szerezhető-e piacképes diploma a gyorsan változó IT-világban?

Kevés és nem is feltétlenül jó minőségű az egyetemekről kibocsátott friss diplomás IT-szakember, a legtöbbjük még bébicipőben jár – vetette fel Antal Lajos, a Deloitte tanácsadó cég kiberbiztonsági üzletágának a vezetője. Elismerte ugyanakkor, hogy az informatikában szinte minden másnál gyorsabban változik a világ, emiatt nehéz piacképes diplomásokat kitermelni, és azt is elismerte, hogy a hazai műszaki felsőoktatás legalább a matematikát alaposan megtanítja a hallgatóknak.

Bojár Gábor viszont vitatta és irreálisnak tartotta a teljesen piacképes tudással kapcsolatos elvárást, szerinte az egyetemeken az aktuális tudás megszerzésének a képességét kell megtanulni. Figyelmeztetett arra is, hogy a jövedelemkülönbségek miatt a jók közül sokan mennek külföldre.

Ahhoz azonban, hogy valaki befutott informatikus legyen nem feltétlenül kell diploma – ezt már Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) oktatási munkacsoportjának a vezetője fogalmazta meg. (A szakemberrel a közelmúltban  ugyancsak az informatikushiány témáját jártuk körbe, az adattudósok és a gyakorlattal rendelkező IT-szakemberek szemszögéből.)

Kevesebb programozóra, de sok kódolóra van szükség

Az informatika nagyon rétegezett szakmává vált, a tudás egy képzési struktúrán belül nem szerezhető meg. Idézte az IVSZ felmérését, amely szerint ezer szakemberből mindössze 5-10 doktori szintű programozóra van szükség, a többi legyen inkább "egyszerű" kódoló.

A dolgok internete (IoT) terjedésével sokkal szélesebb lesz a szakmák szerinti IT-tudás iránti igény: az agráriumban kellenek az agrár informatikusok, az egészségügyben pedig a szakirányú hozzáértők. Az IT-képzésnek szakmánként is meg kell(ene) valósulnia, de ez utóbbi még nem nagyon látszik.

Pedig nagy lenne az igény külföldről is a magyar informatikusokra. Példaként a ChinaSoft egyelőre elvetélt magyarországi terveit hozta fel. A távol-keleti cég egy teljesen új informatikai kar létesítését finanszírozta volna a BME-n, mivel évente 2 ezer friss diplomást fel tudott volna szívni, miközben a teljes hazai felsőoktatás informatikusi kibocsátása nem éri el a 400 főt.

Eközben fogyatkozik a magyar informatikusok bérelőnye, azok a magyarországi cégek amelyek nagy számú kódolóra, programozóra vágynak, szívesen alkalmaznak ukrán, fehérorosz szakembereket.

A bérfeszültség témáját Bojár Gábor is felhozta, szerinte emiatt lassan már nem lesz, aki képezze a jövő informatikus nemzedékét, az oktatók elmennek a pályáról. Ellenpéldaként az amerikai gyakorlatot említette, ahol evárás, hogy a tanárok megkapják a piaci béreknek legalább a kétharmadát.

Közösség & HR

Robotok lehetnek a jövő olcsó gyógytornászai

Olyan szakmákat is átvehetnek az intelligens robotok, melyekről korábban azt gondolták, hogy a digitalizáció nagyon sokáig nem veszélyezteti létüket.
 
Spóroljon időt, szerezzen több bevételt, előzze meg az ügyfélvesztést.

a melléklet támogatója a MiniCRM

Hirdetés

Kitörési pont a kkv-knak

Ahhoz, hogy Magyarország fejlődni tudjon, elengedhetetlen a kis-, és középvállalkozások növekedése. De mi kell ahhoz, hogy ez teljesüljön? Cikkünkből kiderül! (x)

Egy nemzetközi kutatás szerint a szoftvergyártók auditja nem tesz jót az innovációnak, és a versenyt is gátolja. Segítsen felmérni a hazai helyzetet!
A VISZ az Infotér konferencián tárgyalta ki az IT-szakma képzési és munkaerő-piaci problémáit oktatási szakértők és cégvezetők segítségével.

2 millió forinttal díjazza a VISZ a legjobb középiskolát

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Másfél év alatt vált le a Budapest Bank szervezete a GE Capitalról. A folyamatban nagy szerepet kaptak a helyi szállítók is. Kelemen Bálint informatikai vezető (Budapest Bank) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.