A Healthmap.org oldal a közösségi és hagyományos médiából, kormányzati oldalakról és egy sor egyéb helyről gyűjt információkat a lehetséges járványokkal kapcsolatban. A kezdeményezés még 2006-ban indult, akkor még elsősorban a járványügyi szakértők információmegosztására épülve. Azóta sokat fejlődött a rendszer, és ma már 45 kutató, egészségügyi szakértő, programozó szolgálja ki a mindenki számára elérhető oldalt.

Ők szóltak

Hogy mennyire fontos az itteni munka, arról a jelenleg már világméretű problémaként kezelt, idén kirobbant Ebola-járvány is tanúskodik. A Healthmap rendszerébe már március 14-én érkeztek meg az első jelzések egy "különös vérzéses lázról", amely már nyolc áldozatot követelt. Öt nappal később pedig, köszönhetően az első helyi híreknek, a HealthMap oldalán megjelölték a guineai térséget mint egy lehetséges Ebola-járvány kitörési pontját. Ez kilenc nappal korábban volt, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első hivatalos bejelentése az ügyben.

Persze a WHO sem a sötétben tapogatózott addig, csakhogy a szervezetnél a bejelentést alapos teszteknek kell megelőznie. Ettől függetlenül fontos tény, hogy egy ilyen majdnem automatikus rendszer ilyen gyorsan és pontosan képes felhívni a szakemberek vagy akár a magánemberek figyelmet egy-egy veszélyforrásra.

Így jöttek rá

Az első jelzések, melyeket a számítógépes algoritmusok begyűjtöttek, olyan egészségügyi dolgozóktól származtak, akik blogot vezetnek, és elektronikus naplójukban beszámoltak a különös esetekről. Blogot persze mindenki írhat, így az eredmények értékelésénél a HealthMap különösen ügyel a zaj és a valódi jelzés megkülönböztetésére. Minthogy a szervezetnél rengeteg hozzáértő szakember dolgozik, ez az előszűrés már elégséges ahhoz, hogy a ténylegesen megvizsgálandó ügyek száma már kellően alacsony legyen. A mostani járványról származó információk végül egy helyi lap beszámolója miatt érték el azt a "kritikus tömeget", ami már kellő súlyt jelentett ahhoz, hogy térképre kerüljön az eset.

A mostani ügy jelentősége tehát nem feltétlenül abban áll, hogy a hivatalos bejelentést sikerült egy bő héttel megelőznie a programnak, hanem abban, hogy a nyilvánosan elérhető adatok és a megfelelő adatbányászati, adatelemzési eszközök milyen komoly lehetőségeket tartogatnak. Többek között, de nem kizárólagosan, az emberiséget fenyegető járványok időbeni felismerésében is.