A Gartner szerint 2020-ra jelentősen megváltozik a cégek viszonya a felhőhöz, a védekező típusú "no-cloud"-ot felváltja majd az "elsősorban felhő", sőt egyre inkább a "csak felhő" hozzáállás. Az ettől eltérő viselkedés néhány éven belül már legalább olyan ritka lesz, mint manapság az olyan vállalat, amely nem rendelkezik internethasználati szabályzattal. Az innovációk többsége már most is felhőcentrikus: főleg az a cél, hogy a technológia utólagosan illeszkedjen a telephelyi (on-premise) körülményekhez.

Nem lesz minden egy csapásra felhő

Eltekintve attól a ténytől, hogy a cloud stratégiával nem rendelkező szervezetek is használnak valamiféle felhőt, szakértők szerint a felhő lassan már létszükséglete lesz a cégeknek, a szoftverhasználatban mindenképp egyre általánosabbá válik. Hasonló a helyzet az egyedi szoftverekkel kapcsolatban is, amelyek tervezésében már egyre növekvő mértékben fordul elő a nyilvános és a privát felhő variációja.

Persze nem válik minden egy csapásra felhő alapúvá, hiszen minden fenntartása sem tűnik el a cégeknek a technológiával kapcsolatban. A "semmit a felhőbe" felfogás azonban nagyrészt eltűnik. Elemzők szerint a legelterjedtebb változat a hibrid – nyilvános és magán – felhő lesz. Ennek következtében az átfogó felhőstratégiában meg kell jelennie a nyilvánosra vonatkozó szabályozásnak is.

Cloud-first-től a cloud-only-ig

Három év múlva a világ 100 legnagyobb vendoránál az új szoftverberuházások több mint a 30 százaléka a cloud-first-ből átsorolódik a cloud-only kategóriába – állítja a Gartner. A szoftvertervezésben már most is elterjedt felfogás a cloud-first, ami viszonylag gyorsan átmegy a cloud-only (magán vagy hibrid) típusú gondolkodásba.

Az is a felhő felé hajthatja a vállalkozásokat, hogy a belépő szintű IT-képességek többsége már csak a felhőben lesz elérhető még akkor is, ha az alkalmazások és adatok egy része még a régebbi technológiákhoz kapcsolódik (sőt, az Oracle például a Database új, 12.2-es verzióját először csak felhős változatát adja ki). A cégek belső IT-szervezeteinek is úgy kell átalakulniuk, hogy tükrözzék a cloud computing üzleti realitásait, a folyamatos innovációt és változást és a mindent átfogó integrációt. Míg történelmileg a külső szolgáltatók legnagyobb versenytársának a belső vállalati IT számít, a szervezeti átalakítások és a fent említett változások nyomán e téren a felhőszolgáltatók kerekedhetnek felül.

Az évtized végéig több számítási kapacitást értékesíthetnek az infrastruktúra- és platformszolgáltatók (IaaS, PaaS), mint amennyivel addig bővülhetnek a nagyvállalati adatközpontok. Az IaaS piac bevétele 2011 óta évente több mint 40 százalékkal nőtt, de 2019-ig is még legalább évi 25 százalékot meghaladóan tud majd bővülni.

Többet költenek felhőszolgáltatókra, mint szerverkapacitásra

A virtuális gépek többségét is az infrastruktúraszolgáltatók szállítják a következő három évben. Az IaaS és a PaaS piac együttes globális bevétele 2020-ra meghaladja az évi 55 milliárd dollárt. Ez várhatóan meghaladja a szerverekre fordított költéseket.

A felhő előretörésével a szoftveralapú nagyvállalati adatközpontok jelentősége mérséklődik, előtérbe kerül az erős multiprovider menedzsment képesség – vélik a Gartner szakértői. A nagyon kis cégeket leszámítva a vállalkozások nem adják fel a telephelyi vagy hosztolt adatközponti jelenlétüket, de a számítási kapacitások zömét átteszik az infrastruktúraszolgáltatókhoz. Ehhez azonban a vállalakozásoknak fel kell készülniük a felhős és nem felhős architektúrák, az on-premise éás az on-demand megoldások hatékony menedzselésére.