Szeptember közepén mutatta be a bitcoinos világ egyik sztárcége, a 21 Inc. a világ első natív bitcoin számítógépét, a 21 Bitcoin Computert. Az Amazonon potom 400 dollárért vesztegetett gépen, ami Raspberry Pi 2 alapokra épül, minden a bitcoin üzletre van kihegyezve. Operációs rendszere Linux, és teljes mértékben támogatja a bitcoin protokollt.
128 GB-os SD kártyáján ott van a blockchain – emiatt gyakorlatilag bitcoin csomópontként is működik –, az előre konfigurált, bitcoinhoz kapcsolódó szoftverek, van benne egy bányászati chip és egy micropayments szerver – hogy csak a fontosabbakat említsük. Lehet önálló gépként és számítógéphez kapcsolva (Linux, Mac, Windows) is használni. Kis gond, hogy alapvetően parancssoros vezérlésű, ami már jó ideje kiment a divatból, de hát a jövőért áldozatokat kell hozni.
Más szemmel kell nézni
De minek egy bitcoinos célgép? Bár bányászik, kapacitása nyilván elégtelen ahhoz, hogy érdemi eredményt tudjon elérni. (A bitcoinra fordított informatikai erőforrások méretét jól jellemzi, hogy két éve a Forbes egy cikke szerint az akkori bitcoin hálózat teljesítménye 256-szorosa volt az 500 legnagyobb szuperszámítógép összteljesítményének.) Ugyanakkor egy sor olyan dolgot tesz lehetővé, amely az internettel kapcsolatos elképzeléseinket is megváltoztathatja – állítják a bitcoinhívők.
Ott van mindjárt az online tartalomszolgáltatás örök problémája: fizetni vagy reklámokból fenntartani. A hagyományos fizetési modellek nem tették igazából vonzóvá azt a lehetőséget, hogy fizessünk az online tartalmakért. Ezen a piacon nagyon kis összegekről van szó (egyes, a tartalomért pénzt kérő kiadványoknál például akár emelt díjas sms-sel is lehet/kell alkalmanként fizetni egy cikk elolvasásáért). Egy ilyen bitcoinra kihegyezett gép, amely ráadásul termel is pénzt, felpörgetheti ezt a szegmens. Szép is lenne, főleg annak függvényében, hogy a Facebook igencsak kiheréli az online tartalomszolgáltatók piacát. (Nem látjuk át, hogy miért is pörgetné fel ezt a piacot a bitcoin-ready gépek, de a próféta szóljon azokból, akik ezt gondolják.)
Sokkal reálisabb az, hogy a blockchain technológia sokat segíthet az informatikai erőforrások megosztáson alapuló gazdasági modellek kialakulásán. Azt már eddig is lehetett látni – a Bitporton is foglalkoztunk ezzel –, hogy a legnagyobb pénzügyi szervezetek már kísérleteznek a technológia alkalmazásával például a tőzsdei kereskedés elszámolásának gyorsítása érdekében. Az elképzelés, hogy valamiféleképpen kiaknázhatók az egyes informatikai eszközök fölös kapacitásai, nem új, tekintve, hogy összességében valóban óriási szabad kapacitások vannak. Számtalan kezdeményezés épült erre. Legismertebb talán a SETI (Search for Extra-Terrestrial Intelligence) projekt, amelynek során több millió magánfelhasználó töltötte le a gépére azt a kis kliensprogramot, hogy egy nagy elosztott rendszer részeként gépe fölös erőforrásait felajánlja adatkiértékelésre.
A bitcoin-ready gépek ezen túlmenően akár egy külön piac is kialakulhat, ahol árverésen kelhetnének el ezek az erőforrások. Ráadásul úgy, hogy a felhasználónak ebbe bele sem kellene folynia, automatikusan jönne a számlára a pénz. A gépek működése ugyanis pénzbe kerül, mert egyrészt meg kell venni a gépet, másrészt fizetni kell az áramért, hogy csak a két legfontosabb tételt említsük.
Digitális személyiségünk blockchainben tárolva
A blockchain rendszer alapjain kiváló személyazonosítási rendszert lehet felépíteni. A lehetőség kihasználására már alapítottak is egy startupot, amely olyan rendszert dolgozna ki, amely a netes identitás kezelését tenné egyszerűvé. Az Openname protokoll fejlesztői egy olyan decentralizált, elosztott rendszerben gondolkodnak, amely sokkal megbízhatóbb lenne, mint a legtöbb helyen használt felhasználói név – jelszó páros.
És persze ott van egy komoly gazdasági lehetőség is: a bitcoin-ready gépek egyben bányásznak is, ami csökkenti birtoklási költséget, végső soron olcsóbbá tenné a számítástechnikai eszközöket.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak