Egy ideje az amerikai technológiai vállalatok negyedéves jelentésének állandó eleme a panasz az erős dollárra. A vállalatok vezetői az eredményekhez rendre hozzáteszik, hogy a minden sokkal szebben festene, ha az árfolyamhatást figyelmen kívül hagynák. A The Wall Street Journal példaként felidézi, hogy Ruth Porat, az Alphabet (Google) pénzügyi igazgatója, tavaly októberben a harmadik negyedévi eredményeket ismertető konferenciahíváson ötször említette az árfolyam negatív hatását.

Az elmúlt hetet a Microsoft negyedéves jelentésében is hivatkozási alap volt a dollárerősödés. A nettó bevétel 10 százalékkal, az üzemi eredmény 23 százalékkal, a profit 15 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ám ha kiszűrik az árfolyam negatív hatását, máris 3 százalékos bevételnövekedést és 20 százalékkal több profitot jelenthettek volna Redmondból.

De ugyanez a helyzet az összes olyan vállalatnál, amely bevételeinek jelentősebb részét külföldön termeli meg. Az Apple például 1,7 százalékos bevételnövekedésről számolt be, ami az árfolyamhatás kiszűrésével mintegy 8 százalékos bővülést jelent. Az Amazon nagyot hasított (bár a részletek problémákról is árulkodnak, ezekről egy kattintásnyira bővebben is írtunk), de ebből a szempontból jobb helyzetben is van, bevételeinek kétharmada továbbra is az Egyesült Államokban keletkezik. Nem így az IBM-é, amely mintegy 1,5 milliárd dollárt veszített a dollár erősödésén.

Nem látszik a vége

A nagyobb részt külföldi piacokra dolgozó vállalatoknak ez kemény dió, mert nem látszik az erősödési folyamat vége. Becslések szerint egyébként 2014-ben az amerikai technológiai szektor vállalatai bevételeik közel 60 százalékát szerezték a külpiacokon. Ez nem is változik radikálisan, így továbbra is ezt a szektort fogja sújtani a legerőteljesebben az erős dollár.

A problémákat jól mutatja az Apple eredményeinek alakulása. A vállalat bevételeinek 66 százaléka keletkezik külföldön. A már említett pénzügyi jelentése szerint csak a legutóbbi lezárt negyedévben 5 milliárd dollárt veszített emiatt, amit igyekszik áremeléssel ellensúlyozni. Sok egyéb ország mellett Oroszországban, Törökországban és Brazíliában is árat emeltek "az árrés megvédésére". (Az elmúlt egy év folyamán nagyot zuhant az orosz rubel, a brazil reál, a török líra, de gyengült a dolllárral szemben az ausztrál és a kanadai dollár, ahogy az euró is.)

Nem jó ez senkinek

A dollár erősödése nem csak azért rossz, mert az amerikai szállítók kevesebb nyereséget tudnak realizálni. A legnagyobb cégek ugyanis még így is elég nyereséget termel ahhoz, hogy ellensúlyozzák az árfolyamváltozás negatív hatásait. Ráadásul a szállítóknak óriási tartalékaik vannak, igaz, javarészt külföldön. A The New York Times egy a közelmúltban megjelent cikke szerint az amerikai vállalatok – nem csak a technológiai cégek! – összesen 1900 milliárd dollár készpénzen üldögélnek. Az arányokat jól érzékelteti, hogy ha valaki vesz egy Alphabet (Google) részvényt mintegy 740 dollárért, azzal tulajdonképpen vásárol több mint 100 dollárnyi készpénzt is – persze csak képletesen. Ezekből a tartalékokból bőven lehet ellensúlyozni az árfolyamváltozás negatív hatásait.

Ugyanakkor az árak emelkednek. Az Amazon úgy automatizálta a folyamatot, hogy például az európai ügyfeleinek is dollárban számláz, azaz – ellentétben az európai árait euróban meghatározó Microsofttal – nem is kell külön figyelnie az árfolyam változására. Az áremelkedés azonban elriaszthatja a vásárlókat, illetve alternatív megoldások felé terelheti őket. Ez a felhőpiac esetében például az európai szolgáltatókat hozhatja helyzetbe. De jó ez az olyan cégeknek is, mint az SAP, amely az eredményeit Németországban konszolidálja.

A vállalatok igyekeznek is csökkenteni az árfolyamkockázatokat fedezeti ügyletekkel (határidős szerződések, opciós ügyletek stb.), ám ezzel csak részelegesen tudják ellensúlyozni a negatív hatásokat. Az Alphabet például tavaly októberi jelentése szerint mintegy 300 millió dollárt bírt fogni ilyen ügyletek révén.

A Gartner szerint a dollárerősödésnek nagyobb a hatása a globális informatikai piacra, mint amekkora volt a 2009-es válságé. A kutatócég szerint összességében 217 milliárd dollárral is visszavethette a költéseket tavaly.

Lassítja a felhősödést?

Ez a helyzet a globális felhőszolgáltatásoknak sem kedvez. Pedig igény láthatólag van rá. És egyre nagyobb. Egyelőre a legnagyobb szolgáltatók bevételei rakétaként lőnek ki. A Microsoft például a múlt heti jelentése szerint 140 százalékkal növelte az Azure-bevételeit, ezen belül a prémium szolgáltatásokból származó bevétel háromszorosára nőtt. Nagyot lépett előre az Amazon (AWS) is, a tavalyi 1,4 milliárd után idén 2,4 milliárd dollárt hozott (kb. 71 százalékos bővülés).

Ezeket az eredményeket részben annak köszönhetik a szolgáltatók, hogy a legnagyobb globális vállalatok egyre inkább felszámolják saját adatközpontjaikat. Az Amazon például két kapitális trófeával is dicsekedhet: a GE-vel és a Netflixszel. A GE például az tervezi, hogy a következő pár évben mintegy kilencezer munkafolyamatát az AWS-be viszi, de egy részlege, a GE Oil & Gas központi alkalmazásainak felét már most is az Amazon felhőjéből használja. A Netflix pedig tavaly leállította az utolsó adatközpontját, és szintén az Amazon felhőjébe költözött.

A Microsoftnak is létkérdés, hogyan tudja bővíteni felhős üzletét, ami egyben az üzleti modellváltásának lényege is. Jól mutatja ezt az Office-értékesítések alakulása. A most lezárt pénzügyi negyedévére megduplázta a konzumer Office 365-előfizetések számát (kb.20 millió előfizetése van), és közel 60 százalékkal növelte a céges előfizetéseket, csökkentek a dobozos eladások. Ez utóbbi miatt viszont kisebb lett a bevétel.