Az iráni háború nemcsak az energiapiacra van negatív hatással, hanem a félvezetőgyártás egy létfontosságú elemét, a héliumot illetően is súlyos zavarokat okoz az ellátási láncában, emellett pedig az Egyesült Államok és Izrael folyamatos fenyegetéseire és légicsapásaira válaszul célponttá váltak a Közel-Keleten működő adatközpontok. A híradások szerint már több ilyen létesítményt eltaláltak az iráni rakéták, köztük az Amazon Web Services (AWS) adatközpontjait Bahreinben és egy Oracle adatközpontot Dubajban, a múlt héten pedig név szerint iy megfenyegettek olyan technológiai vállalatokat, mint az Nvidia vagy az Apple – olvasható a TechCrunch hét eleji riportjában.

Az iráni hadsereg szóvivője közölte, hogy ha folytatódik a polgári infrastruktúra fenyegetése, akkor erre az ország újabb csapásokkal fog válaszolni a környéken található amerikai energetikai és technológiai infrastruktúra ellen. Ezt a hétvégén széles körben megosztott videóval is nyomatékosították, amelyben a Stargate (az OpenAI, a SoftBank és az Oracle tavaly év elején bejelentett, 500 milliárd dolláros közös vállalkozásának) az Egyesült Arab Emírségekben található adatközponti létesítményeit mutatják műholdképeken, kiemelve azokat az elemeket, amelyek az általánosan használt online térképszolgáltatásokon, például a Google Térképen, el vannak rejtve.

Tudták, csak nem sejtették

A kommentárok szerint az ilyen komplexumok sebezhetősége attól függetlenül valós, hogy provokációról vagy komoly fenyegetésről van szó, mivel azok az állami szereplők ilyen irányú fellépésével a kereskedelmi infrastruktúra alkotórészeiből katonai célpontokká válnak. A Stargate nemzetközi terjeszkedése ezen a helyszínen, Abu Dzabiban is sok milliárd milliárdos befektetést testesít meg, a fenyegetésekben szereplő minta strukturális jelentősége pedig nem attól függ, hogy bármelyik egyedi állítás helytállónak bizonyul-e. Arról egyébként nem igazán szólnak hivatalos nyilatkozatok, hogy az említett létesítmények közvetlen veszélyben vannak-e, esetleg már meg is rongálódtak.

Ahogy a beszámolók kiemelik, a Stargate és a hozzá hasonló projektek azon a feltételezésen alapultak, hogy az Öböl-menti szuverenitás és az Egyesült Államok stratégiai partnersége sikeresen elszigeteli a kereskedelmi infrastruktúrát a regionális konfliktusoktól. Az iráni nyilatkozatokkal azonban ez a tétel is megváltozik, és ahhoz már a hiteles fenyegetés is elég, hogy dermesztő hatást gyakoroljon az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában vagy Katarban zajló, több billió dollár értékű fejlesztésekre. A Silicon Canals cikke szerint még a jogi következmények is homályosak, mivel a polgári és katonai célpontok között nem hyperscale adatközpontokra gondolva húzták meg a határvonalakat.

Olyan létesítményekről van szó, amelyek egyszerre visznek kereskedelmi felhőszolgáltatásokat és szolgálnak ki kormányzati munkaterheléseket, nem beszélve az MI betanítását biztosító kapacitásokról és kettős felhasználású alkalmazásokról. A katonai fenyegetés most megkérdőjelezi a globális cloud iparágat meghatározó földrajzi diverzifikációs stratégiákat, amelyek kialakításakor a jelek szerint nullára becsülték az ilyen kockázatokat. A cikk szerint lényegtelen, hogy fizikai vagy információs műveletekről van-e szó, mert az adatközpontok már ott vannak, és senki sem kap választ a szolgáltatójától, hogy az adatait tároló létesítmények végső soron polgári létesítmények vagy katonai célpontok-e.

Arról, hogy a Stargate adatközpont-fejlesztési tervének finanszírozása eddig sem volt sima dolog, legutóbb itt írtunk részletesebben »