A Facebook 2021 októberében, a társaság éves Connect rendezvényén jelentette be, hogy Meta Platforms néven folytatja, ezzel is kifejezve hosszú távú elkötelezettségét a metaverzum (metaverse) építésére, ami a vállalat elképzelése szerint a közösségi média alapjain, de már a virtuális (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) eszközeivel valósította volna meg a fizikai világ digitális projektálását. Mark Zuckerberg, a Facebook-Meta vezérigazgatója a társaság jövőjének nevezte a metaverzumot, amelynek egyes komponensei már működtek a videojátékokban, nem beszélve arról, hogy más technológiai nagyvállalatok is régebb óta kísérleteztek olyan megoldásokkal, amelyek lehetővé tették például a virtuális valóságban, avatárok segítségével lezavart online megbeszéléseket.

A koronavírus-járványt követő időszakban a Meta tényleg meg lehetett győződve róla, hogy az emberek rákapnak majd a találkozásra, munkára és játékra is alkalmas, immerzív digitális világokra, és a felsőbb szinteken mások is sokan beültek a hintába. Ahogy a The New York Times összeállítása emlékeztet rá, különféle vállalatoknál nevezték ki a dedikált vezetőket a metaverzum lehetőségeinek kiaknázására, amelyek a McKinsey 2022-es elemzése szerint 2030-ra akár 5 billió dolláros üzletté növekedhettek volna. A prognózisban egyébként az is szerepelt, hogy 2027-re a vállalati bevételeknek akár 15 százaléka származik majd a virtuális térből – ehhez képest talán a kritikusok sem számítottak rá, hogy az egész elgondolás milyen gyorsan beleáll a földbe.

A Meta Horizon Worlds platformjának korai verziói nemhogy tökéletlenek, de egyenesen kínosak voltak, és az is hamar kiderült, hogy ebben a formában nem osztják tömegek Zuckerberg vízióját. A NYT által idézett szakértő szerint a Meta úgy kapta fel a metaverzum kifejezést, hogy valójában megértette volna magát a koncepciót, mégis több tízmilliárd dollárt égetett el rajta, nem beszélve a kissé elsietett névváltoztatásról. A társaság az idők során több elbocsátási hullámot is levezényelt a megvalósításért felelős Reality Labs részlegénél, legutóbb pedig a múlt hét elején azt is bejelentette, hogy a Horizon Worlds VR-alkalmazása június 15. után elérhetetlenné válik a VR-headseteken, és a Quest VR-platformtól független mobilos alkalmazásként működik tovább.

Jöhet a következő vízió

Ez alig egy nappal később némileg finomították, és a felhasználók visszajelzéseire hivatkozva azt közölték, hogy folytatják az eddigi Horizon Worlds játékok támogatását, de újabbak már így sem érkeznek a virtuális valóságba, és forrásaik nagy részét a mobilra, illetve az ottani Meta Horizon motorra koncentrálják. Ez lényegében hivatalossá teszi a big tech vállalat grandiózus metaverzum-víziójának kudarcát, és ettől a műfajt még nem kell temetni, de egyelőre a Roblox vagy a Fortnite jelenti annak csúcsát. A Meta kapcsolódó biznisze is stabilnak tűnik a videók rögzítését vagy MI-asszisztensek használatát lehetővé tevő AR-szemüvegekkel, de ennél fontosabb, hogy tavalyi Connect rendezvényen Zuckerberg már csak két alkalommal használta a metaverzum kifejezést.

A Meta vezetői ettől függetlenül ragaszkodnak hozzá, hogy a metaverzum nem halt meg, csak a közönség ízlése változott, ők pedig ha hibáznak is néha, az adatok és visszajelzések alapján módosítják üzleti stratégiájukat. Ez az elmúlt években a mesterséges intelligencia ugyanilyen drága és legalább ilyen véleményes felfuttatását jelenti, a Reality Labs pedig az említett, immár MI-vezérelt kamerás szemüvegekre fordult rá, ami sokak szerint egyelőre inkább csak a zaklatók és az amerikai szövetségi tisztviselők divatkiegészítőjeként ért el sikereket. A 404 Media például a metaverzum "teljes és totális kudarcában" biztatónak látja, hogy a Szilícium-völgy erőszakos nyomulása nem szükségszerűen sikeres, de azt már kevésbé, hogy a jelek szerint "az ottani oligarchák egyszerűen nem tudnak azonosulni a valódi emberekkel, nem tudják, hogyan vagy miért használják a termékeiket, és nagyon gyakran fogalmuk sincs róla, hogy ők maguk mit csinálnak."