Az open source licenc is védhető szoftverlicenc, megsértőjét pedig kártérítésre kötelezheti a bíróság. Az elvi lehetőség mindig megvolt, mégis ritkán hallottunk olyan perekről, amikor open source fejlesztők pereltek nagy cégeket – és nyertek. Eddig.

A francia fellebbviteli bíróság a közelmúltban ugyanis egy a fejlesztőknek kedvező ítéletet hozott egy tizennégy éve (!) húzódó perben, amit GPL (General Public License) megsértése miatt indítottak. A pert egy szövetkezeti formában működő szoftvercég, az Entr'Ouvert kezdeményezte az Orange távközlési óriás ellen.

A franciák legfőbb bírái az utolsó körben végül 500 ezer euró kártérítés ítéltek meg az Entr'Ouvert számára az őket ért üzleti károk miatt, 150 ezer eurót az Orange tisztességtelenül szerzett haszna miatt, valamint tovább 150 ezer eurót az okozott erkölcsi károk ellentételezésére. (A francia nyelvű ítéletet itt lehet tanulmányozni.)

Nem mindig kifizetődő filléreskedni

Az Entr'ouvert egy GPL licenc alatt és kereskedelmi termékként is kiadott szoftvere, a Lasso miatt perelte a telekommunikációs céget. A Lasso a Security Assertion Markup Language (SAML) nyílt protokoll referenciakönyvtára, melyet például azonosítási szolgáltatók tudnak használni felhasználók hitelesítésére és az online szolgáltatásokhoz szükséges hitelesítési tokenek átadására. Segítségével ún. single sign-on (SSO) bejelentkezést lehet megvalósítani.

Az Orange 2005-ben lépett a képbe, amikor egy tenderen elnyerte a service-public.fr e-kormányzati portál egyes részeinek fejlesztését. (Az oldal az állami szolgáltatások összefoglaló portálja, leginkább a magyarorszag.hu-hoz hasonlít.) Az Orange a lehető legolcsóbb megoldást választotta, és a Lasso GPL-es változatát használta fel.

A GPL licencek ugyanis lehetővé teszik – dr. Telek Eszter szerzői jogi és szoftverlicencelési szakértő (IPR-Insights) szavaival – "a szoftver forráskódjának megismerését, szabad tanulmányozását, a szoftver szabad futtatását, másolását, terjesztését, átdolgozását. Ezek mellett tartalmaznak viszont egy alapvető kötelezettséget: a szoftver átdolgozásával létrehozott mű felhasználását az eredeti mű felhasználási feltételei szerint kell engedélyezni. Ez utóbbi az ún. copyleft klauzula, amely biztosítja, hogy a szabad szoftver módosítása útján előálló új mű ne lehessen tulajdonosi szoftver, azaz garantálja, hogy a szoftver »szabadsága« megmaradjon."

Az Orange ez a copyleft klauzulát sértette meg, azaz nem tette ingyenesen elérhetővé a módosításait, illetve azok forráskódját. Az Entr'Ouvert végül 2010-ben perelte be a vállalatot szerzői jog megsértése miatt.

Alsóbb fokon azonban nem jártak sikerrel, sőt 2021 márciusában a fellebbviteli bíróság (ez felel meg a másodfoknak) is elutasította az Entr'Ouvert keresetét. A semmítőszék azonban a döntést nem látta megalapozottnak, és 2022 októberében hatályon kívül helyezte. A fellebbviteli bíróság a második körben már jogosnak találta a Entr'Ouvert kifogásait.

Nehéz dolog az önzetlenség

Az utóbbi néhány évben egyre gyakrabban hallani a nyílt forráskód licencelésével kapcsolatos problémákról, ami nem véletlen. Az open source annak a kornak a szülötte, amikor még sokan hittek abban, hogy a digitális technológiák terjedése az információ demokratizálásával ellaposítja a társadalmakban a gazdasági hierarchiát. Ezért hangoztatták az open source apostolai, köztük a fogalom definícióját megalkotó Bruce Perens, hogy a szoftverkódban megtestesülő tudás közkincs.

Mára azonban Perens is belátta: a fejlesztők dolgoznak, a munkájukat monetizáló cégek pedig gazdagodnak. Habár kivitelezhető megoldás egyelőre nincs, a közös gondolkodás elindult arról, hogyan lehetne megőrizni a nyílt világ értékeit úgy, hogy egyúttal a fejlesztők munkáját is védjék a kizsákmányolástól.

_{(Illusztráció: a francia semmitőszék, a Cour de Cassation épülete Párizsban. Forrás: Wikipedia)}