Újabb Európai Bizottság, újabb petíció – és a cinikusabbak már jósolhatják is az eredményt: újabb halogatás a politikusok részéről. De legalább senki sem hányhatja az európai startupvilág kulcsszereplőinek szemére, hogy meg sem próbálták a lehetetlent.
Már több mint tízezren írták alá – befektetők, startupperek, szimpatizánsok – azt az EU Inc. néven futó petíciót, amelynek elsődleges célja, hogy a hamarosan hivatalba lépő második von der Leyen-bizottság programjának központi elemévé tegye az innovációt támogató egységes európai jogi környezet kialakítását. Egy hasonló kört már öt éve is futottak az érdekeltek, meglehetősen kevés sikerrel.
Most azonban felhívásuknak kedvező szelet biztosít az utóbbi időben gyakran emlegetett Draghi-jelentés, melynek kulcsmegállapításával – Európának radikális lépéseket kell tennie, hogy versenyképes maradjon – mindenki egyetért, bár a megoldási javaslatok között elég nagyok az eltérések.
Van azért előrelépés 2019-hez képest
A petíció elindítóinak van más támogatójuk is. Tavasszal készült el a Jacques Delors Intézet elnöke, Enrico Letta volt olasz kormányfő jegyezte jelentés, amely egy EU-szintű üzleti keretrendszer, az ún. 28. rezsim kialakítását szolgalmazza (egy a 27 tagállam egyedi szabályozása mellett létező 28., páneurópai szabályozási keret). Az ehhez önként csatlakozó vállalkozásoknak lehetőségük lenne kilépni az európai szintű működést sok esetben akadályozó nemzeti szabályozási keretek közül. Letta szerint ez növelné a térség vonzerejét a befektetők számára, és növelné a vállalkozói kedvet is.
A petíció szövegezői ezt a 28. rezsimet töltenék meg a startupok számára kedvező tartalommal. A hatálya alá tartozó cégek lennének az ún. EU Inc.-ek (ilyen néven fut a petíció is), melyeket úgy lehetne elképzelni, mint az USA-ban a delaware-i C-Corp.-okat. Utóbbiakra különleges, vállalkozásösztönző adózási szabályok vonatkoznak, hogy átsegítsék az induló vállalkozásokat azon az időszakon, amíg eljutnak a profittermelésig.
Az EU Inc. státuszú cégek kisebb mértékben függnének a tagállami szabályozóktól, és egyfajta páneurópai társasági formában működnének, hogy vonzóbbá válhassanak a határokon átnyúló befektetések számára.
A kezdeményezés mellé állt az európai és a globális startupvilág egy sor jelentős szereplője, például, a Stripe alapító-CEO-ja, Patrick Collison, a Wise-alapító Taavet Hinrikus, az Y Combinator alapítója, Paul Graham vagy Niklas Zennström Atomico-vezér.
A petíciót október közepén indították, és a tervezett menetrend szerint december elsején benyújtanák a páneurópai startup entitások létrehozására szolgáló javaslatukat, amelynek négy sarokpontja van:
● szabványosított páneurópai befektetési folyamatok;
● uniós szintű, egységes, a startupok helyzetéhez igazított szabályozás a munkavállalói részvényopciós programra;
● egyszerűsített határokon átnyúló műveleteket (pl. foglalkoztatás és tőkeáramlás);
● valamint teljesen digitalizált és angol nyelvű cégalapítási folyamat, amely néhány órára csökkenti az alapítási eljárást.
A cél, hogy ez a program már benne legyen az EB 2025-ös menetrendjében.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
a melléklet támogatója a Clico Hungary
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak