A metaverzum néven hivatkozott virtuális terek korai fejlesztői és alkalmazói nincsenek elájulva a Facebook márkájának átalakításától, és általában csak egy kísérletet látnak benne, hogy a társaságnál megpróbáljanak meglovagolni egy felfutóban lévő trendet, amelyet még csak nem is ők hoztak létre. A megosztott virtuális környezetek és a metaverzum kifejezés az idén vált igazán divatossá, felkeltve a következő nagy dobást kereső vállalatok és befektetők érdeklődését is, pedig a felhasználók már évek óta ismerik a gyorsan növekvő, de nehezen átlátható virtuális világokat.
A Reuters hét eleji összeállítása az ilyen úttörők véleményét is idézi, akik szerint a néhány napja már Meta Platforms néven működő Facebook most azt akarja felépíteni, amin ők jó ideje dolgoznak, hogy aztán az egészet a saját brandjéhez kapcsolja. Ennek alapján a sietős névváltoztatás oka is az lenne, hogy az érdeklődés növekedésével jogi oldalról a lehető leghamarabb biztosítsa magának az új védjegyet, és kikönyökölje magának a megfelelő helyet abban a narratívában, amelyik még csak mostanában kristályosodik ki.
A hírügynökség beszámolója alapján a piaci szereplők jelentős része úgy látja, hogy ezek a törekvések elsősorban a felhasználók oldaláról ütközhetnek majd jelentős ellenállásba, akik nem kérnek belőle, hogy azokat a tartalmakat is az eddig megszokott módon vonja valaki az ellenőrzése alá. Mivel a Facebook (Meta) minden bizonnyal egy centralizált modellben gondolkodik, ezzel szembe megy mindazokkal, akik meg akarják őrizni a kreatív teljesítményükhöz fűződő jogaikat vagy a szabad mozgás lehetőségét, és emiatt a decentralizált megoldásokat támogatják.
Van, ami a virtuális térben sem működik
Ide tartozik, hogy a metaverzumhoz köthető platformok jó része a blokklánc-technológián alapul, amelyik ebben a formában eleve lehetetlenné teszi a központi irányítást. A kriptovaluták alapját is képező elosztott főkönyvi rendszerek már ahhoz is hozzájárulnak, hogy az emberek ilyen digitális fizetőszközökkel adják-vegyék a virtuális térben létrehozott dolgokat az úgynevezett nem helyettesíthető tokeneken (Non-Fungible Tokenek, NFT-k) keresztül, amelyek ezáltal a pénzügyi eszközök közé emelhetők, a megfelelő a virtuális világokban például már ingatlanpiac is létezik.
A metaverzum korai alkalmazói a Reuters szerint a Meta megjelenésében egyetlen pozitívumot látnak. Bár a felhasználói adatok értékesítését formailag a legtöbben elítélik, a nagyvállalat mindenki szerint sokat tehet azért, hogy még jobban felkeltse az érdeklődést a koncepció iránt, több befektetőt és több felhasználót csalogatva oda. Abban viszont sokkal kevesebben hisznek, hogy a súlyos kritikák elől mindig előrefelé menekülő Mark Zuckerberg pont most lépné majd át a saját árnyékát: a Facebook érzékeny dokumentumokat kiszivárogtató volt alkalmazottja éppen most beszélt a Web Summit konferencián arról, hogy a Facebook mindig a terjeszkedést és az új területeket választja ahelyett, hogy rendesen felépítene valamit.
Az újabb buzzword mindenképpen megvan
A társaság átmárkázásának ebben a tekintetben nincs túl sok értelme, ameddig nem képes kezdeni valamit az alaptevékenységét jelentő közösségi hálózat biztonságában vagy algoritmizált döntési folyamataiban tapasztalható problémákkal. Viszont az is igaz, hogy már az átnevezés a múlt héten felröppent híre is elég volt ahhoz, hogy a befektetők megrohanják a virtuális élményekben utazó vállalkozásokat. A hongkongi The Sandbox játékos platform saját kriptovalutájának árfolyama például a háromszorosára erősödött a Meta-bejelentés óta, és a cég nem sokkal később azt is bejelentette, hogy 93 millió dollárnyi befektetést szerzett a japán SoftBank Vision Fund 2 alapjától.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a metaverzum koncepciója olyannyira nem újdonság, hogy a Facebook mellett már több fajsúlyos piaci szereplő is kerülgeti. Ilyen a vállalati-üzleti metaverzumot vizionáló Microsoft, az Omniverse szimulációs platformot fejlesztő Nvidia, a Facebookkal talán a leginkább párhuzamba állítható kínai Tencent, és még tucatnyi olyan vállalat, amelynek fontos szerepe lehet a megosztott virtuális világok kialakításához szükséges, évtizedes távlatra szóló technológiai együttműködésekben.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak