Néhány éve még csak telefonálásra használtuk a mobilt, de nincs messze az idő, amikor akár a céges laptopunkat, vagy az otthoni médialejátszót is nyugdíjba küldhetjük. Az okostelefonok és tabletek gyártói legalábbis efelé haladnak.

Erre a törekvésre a legjobb példa a Motorola nemrég bemutatott új okostelefonja, az Atrix. Ez önmagában „csak” egy Android operációs rendszerrel szerelt mobil, ám a kétmagos processzor által működtetett telefont egy LCD monitorból és egy billentyűzetből álló „dokkolóba” pattinthatjuk be, s így már egy teljes értékű netbookot kapunk. Amelynek nincs önálló processzora, memóriája: a gépet a mobiltelefon hardvere hajtja meg.

Az LG is kihozta a brutális teljesítményű Optimus 2X-et, amely tavasszal kerülhet a hazai boltokba. A rögtönzött gyorstesztünk során többféleképpen próbáltuk megizzasztani a telefont, de ez még több játék egyidejű futtatásával, majd az ezeken felül megnyitott 1080 soros felbontású HD videó külső monitoron történő lejátszásával sem sikerült.

Újít a Windows 8 ■ A PC-k és notebookok máig egyaránt az úgynevezett x86 architektúrára (processzor szintű utasításkészletre) épülnek. Jelenleg valamennyi asztali – és majdnem az összes hordozható – személyi számítógépbe két cég szállítja a teljesítménycentrikus x86-os rendszerű processzorokat: az újító Intel és a költséghatékony AMD. A közeljövőben azonban, az energiatakarékosságra kihegyezett ARM architektúrájú processzorokat használó okostelefonok és a tabletek erősödésével, ez az évek óta stabil erőegyensúly megváltozik. Ugyanakkor az ARM processzorok a ma legelterjedtebb Windows rendszereket nem képesek futtatni.

A januári Consumer Electronics Show-n (CES) nagy várakozás előzte meg Steve Ballmer előadását, és a Microsoft vezérének egyik bejelentése valóban fontos üzenetet is hordozott. A tervezés alatt lévő Windows 8 operációs rendszer ugyanis végre-valahára kilép az x86 architektúra „fogságából”, és immár ARM alapú gépeken is működni fog. Az eddig főként a mobilpiacot kiszolgáló processzorgyártók így most lehetőséget kaptak arra, hogy átmerészkedjenek a másik térfélre.

Azzal, hogy a Windows áthidalja a hardveres szakadékot, elemzők szerint nem lesz elvi akadálya annak, hogy az ARM alapú megoldások feltűnjenek akár olcsóbb számítógépekben vagy más olyan eszközben, amelyekben eddig az x86 volt az úr. Az Nvidia gyorsan lépett: a grafikus vezérlők terén meghatározó vállalat már be is jelentette, hogy ARM alapú processzorokat tervez PC-k és szerverek számára; a Denver kódnevű lapkák ráadásul a Windows 8 megjelenésére már elérhetőek lesznek. Igaz, erre minimum egy évet, de inkább másfelet kell még várni.

A fentiekből is látszik, hogy az eddig a PC-világ domináns szereplőjeként tündöklő Intelnek komolyan fel kell pörögnie, ha a megszerzett pozícióját hosszú távon is meg kívánja őrizni. A 2010-es esztendőt rekordforgalommal, 43,6 milliárd dollárral záró vállalatnak ezért is a legrosszabbkor jött az a bejelentés, miszerint a január legelején elindított új – Sandy Bridge kódnevű – processzorcsaládhoz kapcsolódó csipkészletekben kibukott hiba miatt leállították a gyártást, és kicserélik a már forgalomban is lévő új eszközöket. A késői felismerés 700 millió dollárt húzhat ki az Intel kasszájából.

Feljönnek a táblagépek ■ Figyelmeztető jelzés volt az is, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a legtöbb részleg a megelőző évi számokat hozta, kizárólag az adatközpontokra fókuszáló üzletág tudott nőni, 15 százalékkal. Utóbbi egyelőre még hasznot húzhat abból, hogy a vállalatok a válság elmúltával elkezdték megújítani informatikai környezetüket, de a táblagépek máris az alsó kategóriás notebookok és a PC-k eladásait nyesegetik.

Az ARM alapú számítógépek persze nem az erőgépekben, hanem alapvetően a költséghatékony kategóriában versenyezhetnének, így leginkább az Intel Atom ellenfeleként szállnának ringbe. Az elemzők szerint az Intel a táblagépek piacán elkésett egy megfelelően frappáns válasszal az iPad és a többi tablet megjelenésekor, ezért a fogyasztói szegmensben az idén mindenképpen visszaeséssel kell majd számolnia.

(A cikk a Figyelő 2011/7. számában jelent meg.)