Az amerikai részvények túlértékeltsége mára meghaladta azt a szintet, ami 1929-ben a tőzsde összeomlásához vezetett, de a brit és európai részvényekhez képest is több mint kétszeres rátával kereskednek velük, ami egyben a dotcom-buborék csúcspontja óta a legmagasabb eltérésnek számít a tőzsdei cégek értéke és valós teljesítménye között. Ezen belül is különös súllyal szerepelnek a mesterséges intelligenciába dollármilliárdokat fektető vállalatok, amelyek esetében nem egyértelmű, hogy a jelentős adatközponti kiadások valaha is eredményezhetnek-e majd ugyanolyan jelentős nyereséget, az elemzők pedig egyre feszültebben figyelik a szakadék szélesedését a cégek értékelése és a tényleges profittermelő képessége közötti – derül ki a Telegraph összeállításából.

A sokat emlegetett MI-buborékról szólva a lap felidézi, hogy az S&P 500 indexen kereskedett amerikai részvények ára jelenleg az elmúlt évtized átlagos nyereségének több mint negyvenszerese: a befektetők 41 dollárt fizetnek az érintett cégeknek az előző tíz évben termelt minden 1 dollárnyi átlagos éves nyereségére, amit a Futurism riportja például a cunami előtti apály pénzügyi megfelelőjének nevez. Bár azt senki sem tudja, hogy mikor jön és mekkora lesz az emlegetett hullám, a fenti arány az arány a száz évvel ezelőtti tőzsdei krach idején is "csak" 32,5 volt, és az is tény, hogy az irreális árfolyamok igazolása jórészt a mesterséges intelligencia ígéretein alapul. Kérdés, hogy "a pénzügyi értékelés és a termelékenység közötti szakadék" áthidalása milyen módon valósul majd meg.

Mindenki olyan jelekben hisz, amilyenekben akar

A cikkben a Bank of America kedden kiadott jelzését idézik, mint a legfrissebb figyelmeztetést arra, hogy "a spekuláció extrém szinten mozog", a magas szorzószámú részvények árfolyamának ilyen emelkedését pedig korábban mindig az értékelések visszaesése követte. Az aggodalmakat a Futurism szerint az is táplálja, hogy június vége felé egy jelentős eladási hullám több százmilliárd dollárnyi piaci értékvesztést okozott az S&P 500 indexen, és még a hetekkel korábban tőzsdére vitt, az MI-beruházásokban ugyancsak érintett SpaceX-e is visszazuhant az induló árfolyamára. Ehhez jönnek a nemzetközi piacok kilengései is, amelyek különösen Ázsiára voltak jellemzőek, és az idézett szakértők szerint az ilyen volatilitás már "megkérdőjelezi a fellendülés fenntarthatóságát".

Természetesen nem mindenki osztozik ezekben az aggodalmakban, és sok befektető továbbra is optimista. A Morgan Stanley éppen ezen a héten határozott meg a jelenlegi árfolyam dupláját közelítő célárat a SpaceX-re, a részvények túlértékeltségével kapcsolatban pedig gyakra hozzák fel, hogy a múltbeli trendek vizsgálatából nem következik semmi az "eszközszegény" iparágak, így a mesterséges intelligencia lehetőségeit illetően, mivel évtizedes távlatban nem jelentenek támpontot azok várható pályájáról és a volatilitásuk mértékéről. Megint mások nem MI-buborékról, hanem egy technológiai részhalmaz, a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) buborékjáról beszélnek, amelynek alakulása önmagában is "billió dolláros kérdés", de nem fogja földre vinni már elég nagy és diverzifikált MI-ágazatot.