Jól ismert adatvédelmi aggályokkal érkezett meg a Meta Muse Image képgenerátora, miközben a vállalat vezetője maga is elismerte, hogy rögösebb úton haladnak, mint azt korábban tervezték.

A Meta kedden mutatta be saját, Muse Image nevű képgeneráló MI-modelljét, amelyet már a vállalat csúcstechnológiás mesterségesintelligencia-fejlesztésre szakosodott részlege, a Meta Superintelligence Labs épített. Ennek segítségével a Facebook tulajdonosa még egy szintet lép a generatív MI-eszközök integrációjában: a Meta AI chatbotjába és azon keresztül a megfelelő platformokba ágyazott Muse Image képes értelmezni az összetett promptokat, fényképeket használni bemenetként, és azt is lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy a létrehozott képeket közvetlenül vázlatokon vagy jegyzeteken keresztül közvetlenül is szerkeszthessék.

A Muse felhasználási esetei hasonlóak a többi MI-vel támogatott képgenerátoréhoz, a kommentárok azonban kiemelik azt a véleményes funkciót, ami lehetővé teszi például más Instagram-felhasználók képeinek manipulációját is. Ehhez csak meg kell jelölni a kiválasztott, publikus profillal rendelkező személyt, akik a felhasználási szabályok elfogadásával ahhoz is hozzájárultak, hogy mások a szolgáltató MI-funkcióinak használatával, külön értesítés nélkül tartalmakat hozzanak létre az ő anyagaikból. A Meta erről szólva hangsúlyozza, hogy vannak olyan beállítások, amelyekkel letiltható a képek ilyen jellegű használata, bár ezek szerepe minimum véleményes.

A vállalat évekkel ezelőtt már leállította a Facebook arcfelismerő rendszerét, ami képes volt automatikusan azonosítani a fotókon és videókon szereplő embereket, miután erre kényszerítették a biometrikus adatok gyűjtése miatti perek és a szabályozók fokozódó nyomása. Bár a Muse esetében a fotócímkézés alapértelmezett módon le van tiltva, a TechCrunch beszámolója szerint nem különbözik a régóta kritizált mintáktól, tekintet nélkül az odabiggyesztett opt-out lehetőségekre. A lap által idézett vélemények szerint "valódi felhasználók kifejezett beleegyezés nélküli bevonása" ebben az esetben is "egy adatvédelmi akna, ami csak arra vár, hogy felrobbanjon".

Még nem robban, de már repedezik?

Közben a Reuters arról is beszámolt néhány nappal ezelőtt, hogy a Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg egy belső fórumon elismerte a vállalat átfogó szerkezetátalakításának hiányosságait, mondván, hogy az MI-ágensekként (agentic AI) ismert rendszerek fejlesztése nem halad olyan gyorsan, mint amire számított. A hírügynökség által szemlézett felvétel tanúsága szerint Zuckerberg a Meta mesterséges intelligenciára fókuszált, jelentős létszámleépítéseket magában foglaló vállalati átszervezését sem minősítette maradéktalanul sikeresnek, rávilágítva, hogy az emberi munkaerő MI-vel való helyettesítése a nagy techcégeknél is nehezebben megy a vártnál.

A Meta a múlt hónapban már kénytelen volt felfüggeszteni ugyancsak MI-alapú alkalmazotti nyomon követési programját is, amelynek keretei között mindent rögzítettek volna, amit az alkalmazottak a munkahelyi számítógépükön csinálnak, hogy adatokat gyűjtsenek az MI-modellek képzésére. A társasága műszaki igazgatója utóbb közölte, hogy a csatlakozás opcionális lesz, ha ismét elindítják a programot, ami sok jót így sem ígér azoknak, akik az opt-out lehetőséget választják. A Reuters tudósítása mindezeket figyelmeztetésként állítja szembe Zuckerberg optimizmusával, aki már 3-6 hónap múlva jelentős előnyökre számít a Meta meredek MI-befektetései nyomán.

a kép forrása: about.fb.com

Piaci hírek

Teljesen önállóan zavart le egy ransomware-támadást egy MI-ügynök

Az incidensről beszámoló Sysdig szerint az akciót nyilvánvalóan emberek tervezték, és emberek biztosították annak infrastrukturális hátterét, technikai vonalon azonban úgy dolgozott a mesterséges intelligencia, ahogy az emberi hekkerek is tették volna.
 
A hurráoptimizmusnak régen vége, a fejlesztések sem technikai köntösben zajlanak már, hanem üzleti, jogi és kockázatkezelési megfontolások dominálnak. Belépőben vagyunk a cloud második korszakába.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.