Jó 11 évvel ezelőtt, 2000. március 10-én az elsősorban technológiai cégek papírjait tömörítő NASDAQ tőzsdeindex elérte a 5048,62 pontot, amiről aztán másnap, majd az azt követő két és fél év alatt a mélybe, egészen pontosan 1114,11 pontra zuhant. Mivel az utóbbi 1-2 évben egyre több olyan jel látszik, ami nagy hasonlóságot mutat a kilencvenes évek végi öngyilkos hurráhangulattal, többen, így például a Reuters munkatársai is felvetik a kérdést: közeleg-e a második dotkomválság?

Megnyíltak a pénzcsapok ■ A hírügynökség adatai szerint az idei első négy hónapban 5 milliárd dollár áramlott az webes startupokhoz, azaz – szerintük – jó ötlettel bíró, friss internetes cégekhez. Ez az összeg még mindig jócskán elmarad az 1998 és 2000 eleje között tapasztalt aranyláztól. Akkoriban évente 100 milliárd körüli összeg landolt a techcégek számláján. Ennek ellenére többek párhuzamot látnak abban, hogy a kockázati tőke láthatóan ismét nagy kedvvel keresi az ilyen jellegű vállalkozásokat.

Az valóban furcsa, ha nem éppen riasztó trend, hogy az induló vállalkozásoknak lassan már keresni sem kell a befektetőket, azok ott állnak az ajtónál egy aktatáskányi pénzzel. A Reuters által megszólaltatott San Franciscó-i cégvezető például azt mondta, 3 millió dollár érkezett hozzájuk anélkül, hogy egyáltalán felmerült volna a befektetők keresése.

Elemzők szerint a lufi fújódására utalhat az is, ha ugyanaz a cég, ugyanazzal az ötlettel és munkatársakkal egyetlen év alatt könnyedén megduplázza a befektetések alapján becsült piaci értékét. Ennél durvább mutatókkal rendelkezik az új internetes aranyláz élharcosa, a Facebook. A közösségi oldalba tavaly novemberben bevásárlók még 35 milliárd dolláros cégértéken tették mindezt, miközben a legfrissebb hírek szerint manapság már annyit kell adni a részesedésért, mintha a cég 70 milliárdot érne.

Más megközelítés ■ Mint ahogy egy évvel ezelőtti cikkünkben mi is megemlítettük, azért a mostani felfutás sok szempontból mégsem hasonlít a bő tíz évvel ezelőtti szituációhoz.

Egyfelől az akkori bukta még most is élénken él a fejekben, ezért a mai kezdő vállalkozásoknak már jóval szigorúbb, üzletileg megalapozott tervvel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megnyíljanak a pénzcsapok. Ráadásul a kezdeti költségek sem feltétlenül magasak, köszönhetően a mostanában elterjedt olyan technológiáknak, mint például a számítási felhő alapú megoldások.

Másik fontos eltérés, hogy az e-kereskedelem és az internetes hirdetési piac lényegesen érettebb stádiumban van, mint egy évtizede. Ellentétben az ezredfordulóval, most erre már jóval biztosabb bevételeket lehet tervezni.

Ráadásul a mostani startupok nem kényszerülnek feltétlenül a tőzsdére menni, hogy fejlesztési forráshoz jussanak. A befektetéseket ma több helyről, szervezettebb formában lehet megszerezni, így viszont egy-egy fiaskó kevésbé hat a piac egészére, hiszen az megmarad egy szűk kör problémájának.

Akik parkettre mennek, azok sem irreális árakon tehetik ezt, hiszen a 2000-es bukta után nem olyan rég volt egy általános gazdasági válság is, ami ismét visszavetette az azóta lassan növekedő tőzsdeindexet. Jelenleg a NASDAQ valamivel 2800 pont felett jár, ami alig több mint a fele annak az értéknek, ahol a lufi kipukkant.

Egy utolsó, nem kevésbé fontos eltérés az USA dominanciájának eltűnésében keresendő. Míg az elmúlt évtized legelején a kockázati pénzek több mint 80 százaléka amerikai cégeknél landolt, addig 2011 első harmadában ugyanez az arány a 30 százalékot sem érte el. A mostani fejlődés tehát lényegesen több lábon áll, köztük például olyan erős pilléreken, mint Kína, amely ország gazdasága belátható időn belül lekörözi a jelenlegi éllovas Egyesült Államokét.