A tokiói székhelyű Sony a dél-koreai LG és a Samsung mögött a harmadik legnagyobb televíziógyártó. Míg a koreai vállalatok a legutóbbi negyedévben rendre 20, illetve 13 százalékkal növelték az üzletágból származó bevételeiket, addig a Sony 18 százalékos csökkenést könyvelhetett el. A japánok új termékekkel szeretnék véget vetni a mélyrepülésnek: először a The New York Times számolt be róla még márciusban, hogy a Sony olyan tévékészülék és Blu-ray DVD lejátszók piacra dobását tervezi, amelyekben az Intel testreszabott Atom processzora és a Google Android operációs rendszerének új, Dragonpoint nevű verziója működik majd. A három vállalat állítólag a Logitech-kel is együttműködött egy távirányítóként is funkcionáló billentyűzet kifejlesztésében.
Számítógép a nappali falán | A Bloomberg csütörtöki cikkében már dátumokkal is szolgált: a lap forrásai szerint a Sony újdonságait május 18-19-én mutatják be San Franciscóban. Az internetkapcsolattal rendelkező eszközök lényege egyrészt az lesz, hogy közvetlenül is kezelik a streaming videó- és zeneszolgáltatásokat, másrészt speciális segédprogramokat (widgeteket) is futtatnak, amelyek például időjárás-előrejelzéssel szolgálnak. A konstrukció újdonsága, hogy mindehhez nem lesz szükségük semmilyen kiegészítőre, például valamilyen játékkonzolra.
Az Intel által Smart TV-nek nevezett megoldás az internetkapcsolat mellett multimédiás tévéműsort, személyre szabható könyvtárakat és keresést is ígér a felhasználóknak. A világon ötből négy személyi számítógépben valamilyen Intel processzor dolgozik, de a vállalat igyekszik új piacokon, így a mobiltelefonok és a szórakoztatóelektronika területén is megvetni a lábát. A Google a maga részéről a televíziós hirdetési piac felé kacsintgat, saját operációs rendszerével és böngészőjével pedig már semmi akadálya, hogy a "kanapén szörföző" közönséget is megcélozza.
Szintet lép a Synology: Érkezik a PAS7700 csúcskategóriás vállalati flash tároló
Ahogy a vállalati IT-környezetek az AI-alapú folyamatok, a virtualizáció, a nagy teljesítményű adatbázisok és a folyamatosan elérhető digitális szolgáltatások nyomása alatt fejlődnek, a szervezetek egyre inkább olyan tárolóinfrastruktúrát igényelnek, amely kompromisszumok nélküli teljesítményt, rugalmasságot és skálázhatóságot biztosít.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?