A következő években nem csak az egyre-másra megjelenő mobil eszközök hoznak újabb felhasználási módokat, de az internetes böngészők jelentős átalakuláson mennek keresztül, ahogy a web önálló platformmá válik.
Hirdetés
 
A közeljövő legjelentősebb számítási platformja nem a Windows, a Mac OS vagy az Android lesz, és már most is használjuk: a világhálóról van szó, amihez a webböngészők (browser) jelentik a kaput. A böngésző bizonyos eszközökön már most sem honlapok letöltésére és megjelenítésére szolgál, hanem valódi alkalmazásplatformként működik – erre jó példa a nemsokára érkező Google Chrome OS operációs rendszer, ami egyfajta web-alapú irányítópultként működik majd a netbookokon és táblagépeken.

Az asztali (desktop) alkalmazások funkcionális megfelelői ugyanis kivétel nélkül futhatnak a böngészőben is, bár a pillanatnyilag rendelkezésre álló megoldások egyelőre csak korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. Ez azonban néhány éven belül gyökeresen megváltozhat: a böngészők már áttörték a PC-k vagy okostelefonok határait, és megjelentek az újonnan divatba jött mobil eszközökben, a tévés set-top boxokban, a webes elérésű nyomtatókban vagy a járművekben is. A trend pedig tovább fokozódik az elkövetkező években, nem utolsósorban az egyre gyorsabb vezeték nélküli adatátviteli szolgáltatásoknak köszönhetően.

Az persze elképzelhetetlen, hogy a meghatározó asztali alkalmazások, mint amilyen a Microsoft Office irodai csomag, belátható időn belül elsorvadjanak. Ezzel szemben már létezik – és egyre népszerűbb – a web-alapú alternatíva, ami az említett Office esetében sem kizárólag a konkurens Google Docs-t jelenti, hanem a Microsoft saját Office Web Apps szolgáltatását. (Érdekes kérdés, hogy a webre költöző Office tesz nagyobb szívességet a Google Chrome operációs rendszernek, vagy éppen fordítva...)

Browser sci-fi | Jelenleg is létezik számos, kevéssé ismert projekt, ami alapvetően megváltoztatja majd az internetes böngészést, bár a legtöbbjük valószínűleg sosem kerül forgalomba. Ilyen érdekes koncepció az EyeSight érintés nélküli Android-vezérlője (ennek kapcsán mindenki a Különvélemény című kultusz sci-fit emlegeti), a Google saját hangfelismerője, vagy az Adaptive Path új felhasználói felülete, melyet még 2008-ban Aurora néven készítettek el a Mozilla Firefox alá:



Az amerikai PC World Linus Upsont, a Google alelnökét idézi, aki úgy látja, a következő években félelmetes mennyiségű feljesztés zajlik majd a böngészőkhöz kapcsolódóan: a Google szándékai szerint nemsokára minden olyasmit megtehetünk majd a weben, ami most még csak Windows, Mac vagy iPhone alatt lehetséges. A vállalat jövőképében a helyesírás-ellenőrzőtől kezdve a 3D-s alkalmazásokig és játékokig minden futtatható lesz böngészőből is – utóbbi területen már olyan előfutárokkal találkozhattunk, mint az AMD Fusion Media Explorer nevű böngészője.

Teljes körű megújulás | Ez a számítási felhőre alapuló koncepció természetesen azt is feltételezi, hogy az egymással versengő vállalatok megállapodjanak a böngésző-alapú világ működését lehetővé tévő szabványokban. Ebben a pillanatban nehezen képzelhető el, hogy az Apple hirtelen feladja igen jól jövedelmező üzleti modelljét, és eddig a Microsoftra sem volt jellemző, hogy meghatódik egy-egy webes szabványtól. Azonban a HTML5 mellett mindkét vállalat elkötelezte magát, elsősorban azért, mert az új mobil számítástechnikai eszközöket már az erőforrás-igényes beépülők (plugin) nélkül képzelik el.

Upson szerint a lényeg, hogy maga a böngészés egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi életben, és a több milliárd internetfelhasználót már senki sem hagyhatja figyelmen kívül – főleg, hogy a webes alkalmazások egyszerűsége szembetűnő az asztali telepítésekhez, vagy mondjuk a fizikai hordozó szükségességéhez viszonyítva. Mindez sokkal messzebbre mutat, mint az unalomig ismert böngésző- és keresőháború: az új felhasználás eddig sohasem látott lehetőségeket nyithat az online hirdetési piacon is, a reménybeli résztvevők pedig már idejében elkezdtek fegyverkezni.

Így enyhítene az EU az amerikai big techekkel szembeni szigorán

A Reuters értesülései szerint a készülő digitális hálózati törvényben a szabályok helyett csak ajánlások vonatkoznának rájuk.
 
Hirdetés

Az ötlettől az értékteremtésig – a gépi tanulási pipeline szerepe az adattudományi működésben

A jó adatok önmagukban még nem elegendők: a modellek csak akkor működnek megbízhatóan, ha egy átlátható, automatizált és reprodukálható környezetben futnak. A gépi tanulási pipeline-ok éppen ezt a technológiai hátteret teremtik meg.

Az adatvezérelt működés sikere ritkán múlik azon, milyen technológiát vezet be egy vállalat. Sokkal inkább az a kulcs, hogyan illeszti az adattárházat, a BI-t és az MI-megoldásokat a meglévő rendszerekhez és döntési folyamatokhoz.

a melléklet támogatója a One Solutions

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.