Az EdgeRank rangsorolja a érdeklődésre számot tartó történeteket; a legtöbb ponttal rendelkező bejegyzések kerülnek a hírfolyamba...

Egy átlagos Facebook felhasználónak több mint 245 ismerőse és 100 más típusú kapcsolata (oldalak, események, csoportok stb.) van. Ezek a kapcsolatok naponta többszáz történetet produkálnak naponta, ezeknek azonban csak egy töredéke jelenik meg a saját Facebook hírfolyamban. Nem minden, a hírfolyamodban megjelenő történet fontos számodra, így például nem törődsz egy távoli ismerős állapot frissítésével. 

Szerencsére, a Facebook tud erről a problémáról, és csak a fontos dolgokat akarja tálalni a hírfolyamodban. Az ő érdekük az, hogy lájkold, kommenteld, megoszd ezeket a történeteket, és később is visszatérj az oldalra. Pontosan ez az, amiért a Facebook kifejlesztette az EdgeRank-et, az az algoritmust, amely meghatározza, hogy mik kerüljenek a hírfolyamodba.

Egy kis magyarázat ■ A Facebook EdgeRank nagyban hasonlít a Google rangsoroló algoritmusához, legalábbis abban, hogy a legfontosabb tartalmat mutatja meg a végfelhasználónak. Azonban a Google-től eltérően a Facebook (2010 áprilisában) hivatalosan is felfedte az összetevőket. Ez kikövezte az utat a közösségi médiával foglalkozó és adatelemző szakemberek számára, hogy megvizsgálhassák, mi kell ahhoz, hogy egy poszt bekerüljön a hírfolyamba – és megszületett a bejegyzés, illetve hírfolyam optimalizálás fogalma.

Az EdgeRank célja, hogy rangsorolja a érdeklődésre számot tartható történeteket minden felhasználó számára. Három faktor figyelembevételével megállapított pontszámok alapján a legtöbb ponttal rendelkező bejegyzések kerülnek a hírfolyamba, legfelül a legtöbb pontot elért, alatta a második, és így tovább. Amelyek nem teljesítenek jól, azok nem kerülnek a hírfolyamba, de lehet, hogy röviden megjelennek a Tickerben – ez a Facebook felhasználói felületének jobb oldali része, mely valós időben mutatja a történéseket.

Vessünk egy pillantást az említett három faktorra, amelyekből összeáll a EdgeRank.

Vonzódás ■ Ez a felhasználó és egyik kapcsolata (ismerős, oldal, csoport stb.) közötti viszony erősségét jelenti. Mivel a  Facebook (még) nem képes az elmékből olvasni, hogy meghatározza vonzódásukat egy speciális kapcsolathoz, ezért kénytelen a felhasználó érdeklődésére hagyatkozni  a vonzódási pont megállapításakor.

Milyen érdeklődést figyelnek?  Az egyszerű válasz: mindet. Az egyértelmű, történet létrehozással összefüggő érdeklődések, mint a lájk, komment, bejegyzés és megosztás, és az ezen kívűli érdeklődések, mint linkekre kattintás, videó lejátszás, fotó megtekintés, profil böngészés – ezeket mind monitorozza a közösségi oldal.

A Facebookoldal-tulajdonosok számára az a legfontosabb, hogy megértsék, hogy ez a pontszám minden felhasználó és minden egyes kapcsolatuk esetén egyoldalú. Mit is jelent ez? Géza és Valéria Facebook ismerősök. Géza minden héten böngészi Valéria profilját és megtekinti képeit. Alkalmanként lájkolja a frissítéseit. Másrészről Valéria soha nem nézte még meg Géza profilját, képeit, és nem érdeklődik a bejegyzései iránt, mióta Géza felvette őt ismerősnek.

Géza látni fogja Valéria legtöbb – ha nem az összes – bejegyzését a hírfolyamában, mert a vonzódási pontja Valéria felé magas, míg Valéria valószínűleg nem fog semmit látni Géza bejegyzéseiből az alacsony vonzódási pont miatt. Ez a logika működik a felhasználók többi kapcsolatára is, mint például az oldalak. És ez az, amiért alapvető fontosságú, hogy az oldalak értékes tartalommal lássák el a rajongói bázist és folyamatosan fenntartsák érdeklődésüket. 

Egy rajongó, aki lájkolta az oldalad két évvel ezelőtt, amikor csináltál egy hirdetési kampányt a Facebookon, de azóta nem érdeklődött az oldalad tartalma iránt, az semmi egyéb, csak hiábavaló mérőszám a számodra, mert ugyan növeli rajongóid számát, de az üzeneteid soha nem érik el őt. Azonban nem kell pánikba esni, egyetlen rajongó érdeklődésének hiánya nem jelenti azt, hogy a többi rajongó sem fogja látni az oldalad frissítéseit.

Súlyozás ■ A „súly” az értéke egy adott történetnek, mert a Facebook az egyes történettípusokat másként értékeli. Például egy lájk egy bejegyzésnél kevesebbet nyom a latba, mint egy komment ugyanott. Ez jelentős szerepet játszik az oldal bejegyzéseid elterjedésének optimalizálásában, de ami még fontosabb, az oldal bejegyzéseid típusában is.

Facebookoldal-tulajdonosként tudod, hogy a leglényegesebb az, hogy egy bejegyzés a lehető legtöbb rajongót elérje, hogy azután egyre több ember legyen, aki érdeklődik iránta, és akire hatással van az üzeneted. Az elkészített bejegyzés típusa fogja meghatározni a történet súlyát és így annak meghatározásában is jelentős szerepet játszik, hogy a rajongóid közül hányan fogják látni ezt a hírfolyamukban.

Bár nincs jelentős különbség egy pusztán szöveges állapot frissítés (amely a legalacsonyabban értékelt bejegyzés típus a súlyozás szempontjából) és egy videós bejegyzés elérése között, oka van annak, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó oldalak csak fotókat, linkeket és videókat posztolnak (és szinte soha csak szöveges állapot frissítéseket).A bejegyzésed multimédiás tartalomban való gazdagsága egyenes arányban van a bejegyzés súlyával.

Frissesség ■ Ez a faktor csak egyike a három EdgeRank faktornak, amelyet időnként rosszul definiálnak. Az idő tényezőnek semmi köze ahhoz, hogy egy kapcsolat mikor keletkezett (például egy oldal lájkolásának vagy ismerős felkérés elfogadásának dátuma).

Az idő tényező egyszerűen a bejegyzés frissességét jelenti, tehát azt, hogy mennyi idő telt el a  történet létrehozása óta. Ez az oka, amiért nem fogsz tegnapi bejegyzéseket látni a hírfolyamod tetején, amikor belépsz. Szintén ez az oka annak, amiért a bejegyzéseket (többé-kevésbé) fordított kronológiai sorrendben fogod látni a hírfolyamban. Az idő tényező ellen legegyszerűbb úgy harcolni, hogy állandóan posztolni kell, hogy az új bejegyzések átvegyék a helyét a régebbieknek, amely "elavulnak".

Ezenkívül érdemes jól megválasztanod a bejegyzéseid időpontját. Ha például éjjel vagy este posztolsz, jó eséllyel reggel, amikor a legtöbben belépnek, nem a te bejegyzésed lesz a legfrissebb a hírfolyamban. Ugyanez igaz a késő délután felrakott posztokra, ilyenkor a munkahelyről facebookozó közönséged jó részét elveszíted, hiszen ők csak másnap reggel találkozhatnának majd a bejegyzéseddel.

Hogyan csináld? ■ A Facebookoldal-tulajdonosok legnagyobb bánatára az EdgeRank az üzeneteik és rajongóik közé áll. EdgeRank szempontból a rajongói érdeklődés jelent mindent. Nem lehet egyetlen üzenettel elérni az összes rajongódat, mint ahogy ez a Twitteren kivitelezhető. 

Csak emlékeztetőül: átlagban 350 másik kapcsolattal versenyzel egyet kis helyért a hírfolyamban. Szóval mielőtt rányomnál a „poszt” gombra, tedd fel a kérdést magadnak, hogy kellő érdeklődésre számot tartó dolgot közvetítesz-e a rajongók felé, ahhoz, hogy elmerüljenek a bejegyzésedben és a jövőben is viszontlásd őket.

Nagytesó ■ Soha nem lehetünk biztosak azonban abban, hogy az EdgeRankről – hasonlóan a Google rangsorolási algoritmusához – mindent tudunk. A Facebook például arról is adatokat gyűjt, hogy te milyen weboldalakat látogatsz meg, méghozzá attól függetlenül, hogy lájkolod-e az adott oldalt, vagy sem. Mindezt a Facebook plugineken – melyeket a weboldalak arra használnak, hogy Facebook rajongókat gyűjtsenek – keresztül teszi.

Ehhez ráadásul még az sem kell, hogy regisztrálj a közösségi oldalra. Amikor meglátogatsz egy olyan weboldalt, amely Facebook plugineket használ, a közösségi oldal egy sütit helyez el a gépeden, és elkezdi gyűjteni az adatokat arról, hogy milyen weboldalakat látogatsz.  Semmi sem garantálja tehát, hogy a Facebook ugyanezeket az adatokat nem használja fel a hírfolyamod optimalizálásakor. Mindenesetre az EdgeRank működésével kapcsolatban a vonzódás, a súlyozás és a frissesség a három olyan elismert tényező, melyet neked is figyelembe kell venned a bejegyzéseid optimalizálása során.

_{(A cikk a PS:PRovocative Blog bejegyzésének szerkesztett változata.)}

Bitport Petrányi-Széll András

Petrányi-Széll András szociálpszichológus és szakközgazdász, a PS:PRovocative
PR-ügynökség tulajdonos partnere.