Az amerikai bíróságok kevesebb mint 24 óra leforgása alatt két olyan nagy horderejű perben is döntést hoztak, amelyekben big tech vállalatokat vádoltak a gyerekek és tinédzserek veszélyeztetésével az általuk üzemeltetett közösségimédia-platformokon. Kaliforniában az esküdtszék a YouTube-ot és a Metát (az Instagram és a Facebook anyavállalatát) találta felelősnek a közösségi csatornák szándékosan addiktív kialakítása miatt, miközben tisztában voltak annak hatásaival a fiatal felhasználók mentális egészségére, Új-Mexikóban pedig 375 millió dollár megfizetésére kötelezte a Metát, miután a bíróság szerint nemcsak lehetővé tette, hanem közvetve még elő is segítette a gyermekek szexuális kizsákmányolását és a grooming (online behálózás) folyamatát. A vádak szerint a társaság eltitkolta az általa is ismert, rendszerszintű hibákat, a biztonsági megfontolások elé helyezve a profitot és a felhasználói elköteleződés erősítését.

A mérföldkőnek számító perek kimenetelét a beszámolók vízválasztónak nevezik az teljes közösségimédia-iparágra nézve, sőt azt találgatják, hogy a repeszek telibe találhatják a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégeket is. Az egészet az 1990-es évek dohányipari pereihez hasonlítják, ahol egy komplett ágazatnak kellett szembenéznie az elszámoltatással a tudatosan függőséget okozó vagy káros termékek értékesítése miatt, áthelyezve a hangsúlyt a fogyasztók hibáztatásától a vállalatok felelősségre. A fenti esetekben ugyanis a vádakat már nem a a közösségi oldalakon hozzáférhető, felhasználók által generált tartalom esetleges kártékonyságára alapozták, hanem a platformok tervezésének olyan jellemzőire, mint a szépségfilterek vagy a végtelenített görgetés. Ahogy a Futurism riportja fogalmaz, a bíróságok a "bug vagy feature" kérdésben foglaltak állást a hibás termékek biztosítékok és figyelmeztetések nélkül való terjesztését illetően.

Ezek ugyanazok?

Bár a Meta és a YouTube is fellebbezésre készül, az eljárások ugyanazt az alapvető érvelést tesztelik, amivel a nagy MI-platformok (ChatGPT, Gemini, Character.AI is operálnak az ellenük indított, egyre nagyobb számú per során. Ezek az ügyek kiskorú és felnőtt chatbot-felhasználókat is érintenek a chatbotok által okozott mentális egészségügyi válságok és pszichológiai károk tekintetében, a felhasználók szeretteiktől való elidegenedésétől vagy anyagi csődjétől kezdve az olyan extrém esetekig, mint amikor az MI-robotok öngyilkossági tanácsadóként segítették az embereket haláluk megtervezésében és búcsúleveleik megírásában. A vádak itt is a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok felelőtlen gyakorlatait támadják, akik a piacszerzés érdekében, tudatos döntésekkel jelentetnek meg félkész, megbízhatatlan termékeket, és a felhasználókat is szándékosan fűzik be a chatbotok antropomorfizálásával és más trükkökkel.

Miután a hanyagság és a kártékony termékek céltudatos felépítése együttesen nyerő érvet jelentett a közösségimédia-vállalatokkal szemben, nem nehéz elképzelni, hogy a büszke önszabályozással működő MI-fejlesztőknek sem lesz könnyebb megvédeniük magukat ugyanezzel szemben. Ők ráadásul a felhasználók által egymásnak küldött és megosztott tartalom mögé sem bújhatnak, hiszen esetükben a felhasználók és az MI-rendszerek által generált MI-kimenetek kapcsolatáról van szó. A Futurism felidézi például, hogy a Character.AI jogászai már megpróbálkoztak vele, hogy a chatbotok szövegelését is a szólásszabadság védelme alá sorolja, de egy floridai bíró rövid úton elhajtotta őket. A lap ezzel kapcsolatban egy nonprofit jogvédő szervezet vezetőjét idézi, aki szerint a mostani döntések értelmében a gyártókat a konkrét technológiai termékektől függetlenül felelősség terheli a szóban forgó termékek kialakításáért és annak hatásaiért.