A New York-i tőzsdén május 19-én indult meg a kereskedés a LinkedIn részvényeivel. Az üzleti közösségi oldal az első hét végéig 274 millió dolláros értékesítésre számított, ám az első napot is már 352,8 millió dollárral zárta, részvényei pedig az induló árfolyam másfélszereséért cseréltek gazdát. A LinkedIn piaci kapitalizációja ezzel a 9 milliárd dollárt is meghaladja, ami többszöröse a cég év elején becsült értékének.
Ez nyilvánvalóan kiváló szondázása volt a lehetőségeknek a nagyobb tétekben, de hasonló pályán játszó Facebook számára. Bár korábban is utaltak jelek arra, hogy a közösségi oldal előbb-utóbb nyilvános részvénykibocsátással fog újabb befektetőket találni, ezek a hírek és pletykák egyre nagyobb számban érkeznek a LinkedIn sikerét követően.
Magasról lehet nagyot esni ■ A CNBC információ szerint a Mark Zuckerberg vezette internetes vállalat 2012 első negyedévében léphet tőzsdére. A kiszivárgott tervek alapján a részvények árazása a cégértéket soha nem látott magasságba, 100 milliárd dollár fölé tenné. Ekkora összegnél óhatatlanul felmerül, hogy mindennek van-e reális, üzletileg megalapozott háttere. A Facebook alig néhány év alatt ért el idáig, ám a gyors felemelkedést nem egyszer követett még lendületesebb zuhanás. Ezt egyszer már az internet aranylázas korszakában megtapasztalhattuk, a 2000 márciusában kipukkant dotkomlufi kapcsán.
A Facebooknak egyébként más oka is lehet a tőzsdei bevezetésre, mint a kisebb webkettes vállalkozások sikeres parkettre lépése. Az USA-ban ugyanis létezik egy ötszázas befektetői szabály. Ez kimondja, hogy azoknak a magánvállalatoknak, amelyek 10 millió dollárt meghaladó értékűek és befektetőinek száma eléri az ötszáz főt, kötelesek pénzügyi jelentéseket benyújtani a hatóságoknak. Azaz hasonló transzparens működést kénytelenek folytatni, mint ami a tőzsdei cégekre jellemző. Ennek fényében érthető, hogy a Facebook előre menekül, és ha már így is, úgy is átláthatóvá kell válnia, legalább a részvénykibocsátás várható előnyeit élvezze.
a melléklet támogatója az EURO ONE
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?