Új frekvenciatenderekről is beszélt Karas Mónika, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, előadásában, mellyel megnyitotta az idei Internet Hungaryt. A szakhatóság már dolgozik a magyarországi szélessávú internet terjedését mobiltechnológián segítő 3,4-3,8 gigaherzes frekvenciablokk értékesítésének az előkészítésén. Az elnök szerint javult a fogysztóvédelem is. Ezt segíti többek között a nemrégiben elindított szelessav.net oldal, amelyen a fogyasztók követhetik, hogy tényleg teljesülnek-e a szolgáltatók ígéretei a sebességre vonatkozóan.
Mobilkészülékben és adatforgalomban jól állunk
Több előadás is foglalkozott a távközlési piac aktuális magyar és globális trendjeivel. Király István, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt a BellResearch kutatásaira támaszkodva, hogy 2012 és 2014 között egyaránt hatalmasat fejlődött a mobilkészülékek használata, és ennek megfelően nőtt a rajtuk bonyolított adatforgalom. Ma már a hazai kis- és középvállalatoknak 85 százaléka használ mobiltelefont. A mikrovállalkozások ennél valamivel rosszabbul állnak, 53 százalékuk hasznbál mobilt, de nekik is megduplázódott a három alatt a mobilhasználatuk. A vállalatok is egyre pozitívabban viszonyulnak a munkaidő alatt a mobil eszközök használatát, bár van példa arra, hogy egy-egy cég korlátozza azt.
Még ennél is látványosabb növekedés ment végbe a mobil adatforgalomban. A kutatások szerint 2010 és 2014 között a tizennégyszeresére nőtt, köszönhetően az okostelefonoknak. A kisképernyős használat a jövőben is dinamikusan növekszik.
Az m2m beépül az üzletbe
A mobilpiac harmadik legfontosabb trendje a gép-gép közötti kommunikáció (machine-to-machine, m2m), amely már Magyarországon is átlépett az extenzív növekedési szakaszból az intenzívbe. 2012-ben a hazai vállalkozásoknak még csak a 12 százaléka használt legalább egy m2m megoldást, 2014-ben már a 27 százalékuk. Ráadásul most már a megkérdezettek 59 százaléka véli azt, hogy az ilyen beruházás viszonylag hamar megtérül.
Király István szerint a jövőben az m2m egyre inkább beépül az üzleti folyamatokba. Használatánál azonban nemcsak a költséghatékonyság a cél. Két terület lesz a jövőben az m2m hajtóereje: az energiaipari gép-gép közti alkalmazások és a mobilfizetés. Ez utóbbira a a Vodafone is rástartolt, hamarosan a tranzakciókat könnyítő újfajta megoldással is jelentkeznek.
Csak az internet után jön a tévé
A globális fogyasztói trendekről beszélt Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. Kiemelt szerep jut a tartalomfogyasztásnak, a segítőkész otthonoknak és a digitális pénztárcának. A tartalomfogyasztást az Ericsson kutatásai szerint ma már sokkal inkább jellemzik streamelt, mint a közvetített tartalmak. Ma már több internetes tartalmat nézünk, mint hagyományos tévéműsort.
Alig egy évtizede még sci-fibe illő vízió volt az intelligens otthon, ahol a fürdőszobai tükör reggel ébredés után diagnosztizálja aznapi egészségügyi állapotunkat, ma már a "segítőkész otthonok" címszó alatt konkrétan megfogalmazott fogyasztói igényként lép fel. A fogyasztó más területen is szeretné, ha beépített szenzorok figyelmeztetnék esetleges energia- és vízpazarlására vagy a lakásban fellépő technikai problémákra.
A fontos trendek közé tartozik a megosztáson alapuló gazdasági modell terjedése, ami a kutatók szerint megállíthatatlan, ahogy a pénzügyeink digitalizációjának a folyamata is: 2020-ra már az okostelefonok veszik át a mai hagyományos pénztárca funkcióit.
(Nyitókép: MTI Fotó - Nagy Lajos)
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?