Idén várhatóan 440 milliárd dollárt, de három év múlva már 500 milliárd körüli összeget költ globálisan a pénzügyi szektor különféle IT-szolgáltatásokra és eszközökre. A legnagyobb pénzköltők továbbra is a bankok maradnak. Az IDC előrejelzése szerint három év múlva a teljes költések 57 százalékát adják, míg a maradékon a biztosítók és a befektetési társaságok nagyjából fele-fele arányban osztoznak. Előbbiek költik el az 500 milliárd 22 százalékát, utóbbiak a 21 százalékát.

A kutatócég szerint egyébként a költések növekedése sem lesz azonos a három területen: a bankszektor IT-kiadásai az átlagnál (4,8 százalék) gyorsabban, 5,1 százalékkal, a biztosítói és a befektetési szektoréi valamivel lassabban nőnek: előbbié 4,3 százalékkal, utóbbié pedig 4,5 százalékkal.

Már nem a belső üzemeltetése viszi a pénzt

A bankok költéseinek több mint felét három régió adja: Ázsia és a Csendes-óceán térsége, Latin-Amerika és az USA. Ebben a három régióban az átlagosnál nagyobb növekedés is várható 2021-ig a költésekben. Jól mutatja az IT-működés elmozdulását az a tény, hogy az eszközvásárlásra és külső szolgáltatásokra megy el a teljes büdzsé mintegy 70 százaléka, míg a maradékot a belső IT működtetése viszi el (bérköltségek, belső fejlesztések, integrációs költségek, üzemeltetés stb.). A két rész aránya korábban sokkal közelebb volt egymáshoz, ám a felhő megjelenése a pénzügyi szektort sem hagyta érintetlenül.

Már most is jelentős arányt képvisel, de három év múlva a legnagyobb kiadási tétel – az összköltségek közel ötöde – lesz az az összeg, ami a szektor kiemelkedően magas kockázatainak enyhítésére megy. Az IDC szerint idén 80 milliárd dollárt költenek erre a szektor cégei, 2021-ben pedig 94 milliárdot. Ez magában foglalja az IT-biztonságot, a csalásmegelőzést és a compliance-t szolgáló kiadásokat is.

A legdigitalizáltabb szektort is érinti a transzformáció

Bár a pénzügyi szektor hagyományosan a legdigitalizáltabbnak tekinthető, rá is hat a digitális transzformáció trendje. Karen Massey kutatásvezető szerint három olyan trend van, ami meghatározza ezt a folyamatot: az ügyfélélmény javítása, a biztonság (beleértve a csalások, visszaélések elleni védekezést és a comliance-t is), valamint a öröklött (legacy) core rendszerek modernizálása (központi feldolgozó rendszerek, fizetési megoldások, hitelezés- és követeléskezelés stb.).

A szektort a szabályzók részéről is komoly kihívások érik. Az egyik legnagyobb hatást az idén januárban életbe lépett PSD2 okozta, amely megnyitotta a külső szereplők (technológiai cégek, elsősorban a fintechek, az energetikai és a távközlési szektor szereplői) előtt a bankszámlákhoz kötődő ügyféladatokat. Pontosabban megteremtette annak lehetőségét, hogy – az ügyfél hozzájárulásával – külső szereplők is bekapcsolódjanak a pénzügyi szolgáltatói piacba. Magyarországon ehhez jön kerek egy év múlva (2019. július 1-jén) az azonnali átutalás is. Ez utóbbinak szintén lesznek technikai feltételei, melyek újabb költéseket generálhatnak.