Már az idei elő negyedévben belevágnak az 500 milliárd dolláros szaúdi gigaprojektbe, amelynek célja egy egészen futurisztikus új megaváros felépítése lenne.

Szaúd-Arábia 2016-ban tette közzé Vision 2030 című programját, melynek célja a fele részben még mindig a nyersolaj-bevételekre alapuló gazdaság átalakítása volt különböző gigaberuházásokon keresztül. Időközben kiderült, hogy ezek nem, vagy nem az eredetileg elképzelt formában valósulnak meg (legutóbb például egy évekig tervezett, 200 milliárd dolláros napelemfarmról derült ki, hogy mégis értelmesebb dolog lesz átnyergelni egy nagy csomó, kisebb volunenű napenergia-projektre), de a fejlesztési tervek között így is maradtak olyan presztízsberuházások, amelyeket a szaúdi vezetés tűzön-vízen keresztül megvalósítana.

Ilyen fejlesztés lenne a 2017-ben bejelentett Neom, egy új megaváros, amelynek támogatását tavaly ősszel erősítette meg az olajminisztérium. A Vörös-tenger partjára tervezett településrendszer mindennel együtt 16 ezer négyzetkilométeren terülne el (ez a teljes budapesti agglomeráció több mint hatszorosa), ennek első elemeként pedig a "városmodulokból" álló, The Line (a Vonal) nevű okosváros épülne fel, amelynek munkálatait már az idei első negyedévben megkezdik.

A Neom egy összességében 500 milliárd dollár értékű projekt (a hazai összehasonlításoknál maradva, ez a 2019-es magyar nemzeti össztermék több mint háromszorosa), ami azonban az ottani számítások szerint azonban olyan arányú GDP-növekedést hoz majd, hogy a befektetés bő egy évtized alatt megtérülhet. A koncepció alapja nem megelpő módon az IoT-rendszerek és a belőlük nyert adatok natív alkalmazása, méghozzá olyan kihasználtsággal, ami a hagyományos települések "felokosításakor" elképzelhetetlen lenne.

Óvatosan azzal a vonalzóval

A legelső fejlesztés, a The Line önmagában is egy hajmeresztő elképzelés: egy nagyjából 100 mérföld (170 kilométer) hosszú vonalat kell elképzelni, amelynek gerincét a mélyben futó tömegközlekedési vonal adja, a felszínen pedig csak sétálni lehet, mert a tradicionális autós forgalmat száműzik róla. A tervek szerint az egymilliós lakosság minden elképzehető szolgáltatást 5 perc utazással elérhet, a település teljes hosszában pedig mindössze 20 perc alatt lehet végigutazni – hogy ez pontosan milyen módon lenne lehetséges, arról egyelőre nem közöltek részleteket, de az ehhez feltételezett sebesség mindenképpen egy hyperloop-típusú közlekedési rendszert feltételez.
 


A 100 százalékban megújuló energiaforrásokra támaszkodó település infrastruktúráját mesterséges intelligencia felügyelné, ami a félelmetes mennyiségű IoT-adattömeg elemzésére épülő, prediktív modellekkel egyengetné a város lakóinak életét, beleértve a gazdasági folyamatok hatékonyabbá tételét is. A Neom projektcégének vezérigazgatója szerint a minden területet átfogó döntéstámogató rendszereket és a robotokat a világ egyik legfejlettebb 5G-s hálózata szolgálja majd ki, ami új szintre emeli az ember-gép interakciót.

A nagyszabású okosváros-projektek egyébként Szaúd-Arábián kívül egyre több helyen bukkannak fel. A legismertebb példa talán a dél-koreai Songdo, a fővárostól 40 kilométerre lévől, technológiavezérelt üzleti negyed, de a gyakorlati megvalósítások között emlegetik Szingapúr vagy Barcelona törekvéseit az okos szenzorok alkalmazására az energiafelhasználás, a levegőminőség vagy a forgalmi helyzet monitorozására.

A papír sok mindent elbír

A Google anyacége, az Alphabet egy másik leányvállalatán, a Sidewalk Labs-en éveken keresztül keresztül tervezte Toronto Quayside negyedében egy okosváros kialakítását, ez a program azonban tavaly májusban kútba esett, mivel azt a járvány okozta gazdasági bizonytalanság közepette már nem látták megvalósíthatónak. A helyiek körében amúgy sem aratott elsöprő sikert az az ötlet, hogy az önkormányzati feladatok átvételével egy informatikai óriás kezd náluk városfejlesztésbe. sokan pedig a személyes adatokkal való visszaélésektől tartottak.

Nem sokkal azután, hogy az Alphabet bedobta a törölközőt, a kínai Tencent bejelentett egy hasonló, még nagyobb szabású projektet: a társaság 20 hektáron (1,3 négyzetkilométeren), hét év alatt építené fel Net City nevű campusát az ország déli partjainál fekvő Sencsenben. Itt is a gyalogos vagy kerékpáros közlekedést, illetve a tömegközlekedést tekintik majd elsődlegesnek, és az okosváros-koncepciónak megefelelően kismillió szenzorral monitorozzák a környezeti hatásokat, különös tekintettel az egyre gyakoribb árvizekre.

Visszatérve a szaúdiakhoz, a Neom és a The Line megvalósítása nemcsak drága, de sok szempontból problémás dolognak tűnik. Bár a megaváros a régió turisztikai és logisztikai központjának szerepére törne, nem mindenkinek egyértelmű, hogy az árát hogyan hozná vissza egy ilyen fejlesztés – van, aki eleve elhibázottnak tartja a stratégiát, mondván, hogy Szaúd-Arábiának ahhoz paradox módon nincs elég bevétele az olajból, hogy ilyen beruházásokkal készüljön fel az olaj utáni időkre. Ugyancsak ellentmondásos, hogy a Neom megvalósításához a helyi törzsek kezében lévő földekre van szükség, az ott élőket pedig a szaúdi kormányzat a hírek szerint erőszakosan próbálja kilakoltatni.

Konzumer tech

12,5 millió: átlagosan ennyit keres évente egy magyar projektmendzser

Szép pénz, de nemzetközi összehasonlításban ezzel a keresettel nagyjából a portugál és brazil kollégáik közé férnének be a magyarok.
 
Hirdetés

Trend Micro: túl kell lépni a helyhez kötött biztonságon

Bár Magyarországon még az on-premise megoldásokat kedvelik a vállalatok, a hálózatba kapcsoltság általánossá válása miatt túl kell lépni ezen a szemléleten.

Minél szélesebb látószögű optikával nézi az IT-infrastruktúrát a biztonsági csapat, annál gyorsabban veszi észre a fenyegetéseket, és tud azokra reagálni. Ebben segítik az XDR-platformok.

a melléklet támogatója a Trend Micro

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.