A szolgáltatóktól gyűjtött adatokat elemző NMHH-jelentés szerint a forgalom megkilencszereződött 2016 és 2021 között, miközben a mobilnetet használók tábora közel duplájára nőtt.

A hazai mobilinternet helyzetéről adott ki jelentést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A mobilszolgáltatóktól gyűjtött forgalmi adatokon alapuló elemzés azt mutatja, hogy az utóbbi néhány év alatt teljesen általánossá vált, hogy a fogyasztók az okostelefonjaikat nem csak alapvető mobilos funkciókra, hanem internetelérést kívánó tevékenységekre is rendszeresen használják.

A hangszolgáltatásra használt (lakossági és nem lakossági) mobiltelefon-előfizetések száma az elmúlt hat évben alig változott, csaknem eléri a tízmillió darabot. Ezen SIM-kártyák közül viszont évről évre több csatlakozott a mobilinternetre. Míg 2016-ban közel ötmillió SIM-kártya generált online adatforgalmat, 2021-re számuk 7 millió felé emelkedett, ami már a kártyák háromnegyedét tette ki. Ennél is meredekebben emelkedett az egy SIM-kártyára eső forgalmazott mobiladat-mennyiség: ez a 2016-os 0,8 gigabájtról 2021-re kilencszeresére, azaz 7,5 gigabájtra ugrott. A jelentés szerint nem csupán egyre többen használják a mobilinternetet, hanem egyre intenzívebben is, azaz több ideig böngésznek, streamelt médiát fogyasztanak, nagyobb felbontásban élvezik a tartalmakat vagy épp videocsetelnek.

A szolgáltatók által jelentett 7 millió mobilinternetre csatlakozó SIM-kártya nem egyenlő 7 millió lakossági felhasználóval, hiszen ez tartalmazza a nem lakossági előfizetéseket, és egy ember akár több SIM-kártyát is használhat. Az NMHH-felmérés szerint a mobilinternetet használók aránya – a szolgáltatók által közölt előfizetési adatokhoz hasonlóan – meredeken emelkedett. 2016-ban a 14 éves vagy idősebb lakosságnak 38 százaléka használt csak mobilinternetet, 2021-re viszont arányuk már 67 százalék volt, ami kb. 5,6 millió embert jelentett az országban.

 

Mobilinternetezési szokások Magyarországon (forrás: NMHH)
Infogram


A mobilinternettel nem, de WIFI-vel internetezők aránya 4 és 8 százalék között ingadozott a vizsgált időszakban. Összességében pedig elmondható, hogy 2021-ben körülbelül 6,3 millió 14 éves vagy idősebb ember internetezett a mobiltelefonján. Ez idő alatt mintegy harmadára, azaz 28 százalékról 9 százalékra esett vissza azok száma, akik a mobiltelefonjukon nem interneteznek, de helyhez kötött internetet használnak. Ők 2021-ben körülbelül 800 ezren voltak.

Arra a kérdésre, hogy miért nem interneteznek a mobiltelefonjukon, a legtöbben (40 százalék) azt válaszolták, hogy elég nekik a vezetékes internet. 37 százalékuk mondta azt, hogy nincs rá szüksége, 21 százalékuk pedig azt, hogy a mobilkészüléke nem alkalmas az internetezésre. Ez alapján az NMHH azt várja, hogy a készülékek megújulásával még tovább fog bővülni a mobilon internetezők tábora.

Az időseket a legnehezebb bevonzani

A mobilinternetezők csoportjától leginkább a pre paid mobiltelefon-előfizetés különbözteti meg a telefonon csak vezeték nélküli kapcsolatot használókat. A pre paid csomagoknál a mobilinternet fajlagosan drágább lehet, illetve a költsége nyilvánvaló, és alkalmanként igényelni szükséges, ami inkább spórolásra készteti a felhasználót. További jellemzője ennek a csoportnak, hogy tagjai főleg nyugdíjasok, akik valószínűleg kevesebbet utaznak, így csökken a bárhol elérhető internet iránti igényük.

A mobilon nem, de asztali gépen vagy laptopon internetezők számára a mobilinternettel kapcsolatos kihívást a jelentés magában a technológiában, illetve a kis képernyőben látja. Ők nagyobb arányban szintén nyugdíjasok, akik gyakorlatlanabbnak gondolják magukat az internethasználatban, mint a mobiltelefonon (mobilinternettel vagy WIFI-vel) internetezők.

Konzumer tech

Mit kell tenni, amikor beüt a krach?

Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.