Mostanra valószínűleg már lámpással kellene keresni azokat, akik nem hallottak a Mark Zuckerberg alapította közösségi birodalom tegnapi kínos technikai problémájáról. Ez egyben arra is rávilágít, milyen szinten hatja át ma már az üzleti és a privát szféra területét egyaránt a Facebook és csatolt vállalkozásai, mint amilyen a Messenger, a WhatsApp, vagy éppen az Instagram.

Hazai idő szerint tegnap délután nagyjából hat óra környékén a felsorolt platformok mindegyike hibajelenségeket kezdett produkálni, illetve teljesen elérhetetlenné is vált. A hiba súlyosságát jelezte, hogy nem elszigetelt estekről, néhány régióról volt szó, hanem világszinten általánosan érzékelhető kimaradásról. Miközben felhasználók milliárdja próbálta sikertelenül életre kelteni a szolgáltatásokat képernyőjén, a Facebook Twitteren volt kénytelen tájékoztatni a világot arról, hogy (minő meglepetés) tudnak a hibáról és (minő meglepetés) ezerrel dolgoznak annak kijavításán.

We’re aware that some people are having trouble accessing our apps and products. We’re working to get things back to normal as quickly as possible, and we apologize for any inconvenience.

— Facebook (@Facebook) October 4, 2021

A megoldásra egészen éjfélig kellett várni, amikor is az oldalak ismét elkezdtek életjeleket adni, majd fokozatosan minden visszaállt a normális kerékvágásba. Az esetről néhány órával később a Facebook hivatalos tájékoztatásban számolt be. A nem túl hosszú, és technológiai részletekben nem bővelkedő magyarázat szerint a gerinchálózati útválasztók hibás konfigurációja miatt lehetetlenült el az adatközpontok kommunikációja, ami a szolgáltatások mellett a vállalat belső rendszereit is érintette. Utóbbi pedig csak még nehezebbé tette a helyreállítást.

Ilyen méretű kimaradásra szerencsére nem minden héten kerül sor. Hasonlóan súlyos eset legutóbb 2019-ben fordult elő, amikor szintén globális szinten, több szolgáltatásnál léptek fel gondok. Fél napnál hosszabb leállásra pedig egészen az "ősidőkig", 2008-ig kell visszalapoznunk a naptárban.

Nem kell minden tojást egy kosárba tenni

A Facebook leállása értelemszerűen magának a cégnek sem jött jól (az alapító elméleti vagyona például bő 6 milliárd dollárral csökkent a részvényárfolyam bezuhanása miatt), de ennél érdekesebb a járulékos veszteséget szenvedők tömege. Ide tartozik minden olyan vállalkozás, amely Zuckerberg vállalatbirodalmára erősen, vagy szélsőséges esetben kizárólagosan támaszkodva viszi az üzletét.

A saját weboldal nélküli, facebookos fiókon keresztül működő cégeknek, kis- és egyéni vállalkozóknak a mostani helyzet könyörtelenül rámutatott a felállás gyengeségére. Mivel ma már a közösségi oldalon keresztül az ügyfélkapcsolat-tartástól a termékértékesítésen át a reklámozásig mindent el lehet intézni, így egy-egy technikai malőrnek is egyre súlyosabb következményei lesznek azoknál, akik nem diverzifikálják valamilyen módon az említett funkciókat.

Lehet ugyan azzal érvelni, hogy hasonlóan tartós és általános leállásra tényleg szinte csak szökőévente van példa, ám ez bizonyosan nem segíti ki azokat a vállalkozásokat, akik pont ebben az idősávban szerettek volna mondjuk egy fontos online konferenciát, tréninget tartani, esetleg ekkor értek egy nagy akciós eladási kampány véghajrájához.

A probléma messze nem csak a kisebb cégeket, egyéni vállalkozókat érinti. A nagyobb vállalatok természetesen nem követik el azt a hibát, hogy mindenben a Facebookra támaszkodjanak, esetükben inkább a hirdetési platform sebezhetősége domborodott ki most.

Mindezek fényében elmondható, hogy nem érdemes egyetlen szolgáltatótól függő módon bonyolítani a kritikus üzleti folyamatokat. Nem baj, ha egy-egy platform kapja a legtöbb hangsúlyt, de fontos, hogy fel legyünk készülve a váratlan helyzetekre. Így egy leállás esetén kész forgatókönyvvel rendelkezünk a tevékenység átirányítására, az alternatív megoldások gyors bevetésére.