A Norton immáron negyedik éve elvégzett globális kiberbűnözési tanulmányának célja, hogy átfogó képet adjon a netes csalásokról és az új technológiák alkalmazásának biztonsági következményeiről. Az idei felmérés több mint 13 ezer ember megkérdezésével készült 24 országban - Magyarország nem volt része a kutatásnak. A Norton ezúttal is beárazta a kiberbűnözést: a csalók globálisan 110 milliárd dollárra tehettek szert ebben az „ágazatban” az utóbbi 12 hónapban, ez felhasználónként átlagosan 197 dollárt jelent, ami egy négytagú magyar család havi élelmiszerkiadása.

A tanulmány megállapítja, hogy naponta legalább másfél millió áldozatot szed a kiberbűnözés. Az elmúlt egy évben globálisan 556 millióra volt tehető a felnőtt károsultak száma, ami több mint az Európai Unió teljes lakossága.  „A szakértők azokat sorolják az áldozatok közé, akik nemcsak kapnak például adathalászatot rejtő elektronikus levelet, hanem arra aktívan reagálnak is” – adott fogalommagyarázatot Rakoncza Zsolt, a Norton hazai képviselője.  

Új formák a kiberbűnözésben ■ Az idei felmérés kiemeli, hogy felgyorsult a kiberbűnözés új formáinak, a mobilos és közösségi támadásoknak a terjedése. A világhálón barangolóknak már az egyötöde kerül ilyen módon kapcsolatba a netes csalókkal. Ezen belül a közösségi oldalak felhasználói közül már 39 százalék vált valamilyen módon áldozatukká, vagy úgy, hogy feltörték a profiljukat és a nevükben használták az oldalukat, vagy úgy, hogy bedőltek a közösségi hálózatokon terjedő átveréseknek, hamis linkeknek.

A mobiltelefon-felhasználók közel egyharmada kapott szöveges üzeneteket ismeretlen számokról, amelyek arra kérték, hogy kattintson egy linkre, vagy tárcsázzon egy ismeretlen számot egy hangposta üzenet eléréséhez. Egy év alatt a mobilos sebezhetőségek száma csaknem megduplázódott.



Alapszintű védelem ■  A legtöbb netező legfeljebb néhány alaplépésre hajlandó védelme érdekében, többségük vagy egyáltalán nem használ jelszavakat, vagy csak a legegyszerűbbeket, amiket ráadásul nem változtat rendszeresen. "A személyes email fiókok pedig gyakran az összes létező kulcsfontosságú információt tartalmazzák. A kiberbűnözők nem csak a bejövő levelekhez nyernek hozzáférést, de megváltoztathatják a felhasználó jelszavait az általa látogatott oldalakon: egyszerűen használják az „elfelejtett jelszó” funkciót, elfogják az emaileket és kizárják a gyanútlan felhasználót saját fiókjából. Összetett jelszavakkal és rendszeres jelszóváltoztatással lehet ez ellen a legkönnyebben védekezni” – javasolja Gombás László, a Symantec biztonsági szakértője.

A megkérdezettek bő harmada még azt sem ellenőrzi, hogy a böngésző címsorában van-e a nagyobb biztonságot jelző lakat szimbólum, mielőtt érzékeny információkat adna meg az oldalon, beleértve a banki adatait. A felhasználók 40 százaléka azzal sincs tisztában, hogy a gépére telepedő kártevők ma már diszkrét módon is tudnak működni, megnehezítve a gép fertőzöttségének a felismerését. A rosszindulatú programokat terjesztőknek ugyanis ma már nem a bosszantás, hanem az illegális jövedelemszerzés a célja, amit inkább az segít elő, ha minél tovább észrevétlenek maradhatnak.