1,2 milliárd ember használja szerte a világon a 2014-ben Facebook tulajdonába került WhatsApp azonnali üzenetküldő alkalmazást. Ennek felhőalapú hátterét eddig az IBM szolgáltatta, Mark Zuckerberg cége azonban hamarosan saját adatközpontjaiba költözteti a szolgáltatást.

Várhatóan még az idei évben megkezdődik a migráció, melynek eredményeként az IBM el fogja veszíteni nyilvános felhőszolgáltatásának egyik presztízsügyfelét. Egy, magát megnevezni nem kívánó forrás szerint a WhatsAppot az IBM öt legnagyobb ügyfeleinek egyikeként tartották számon bevétel tekintetében; volt olyan időszak, amikor egymaga 2 millió dollárt fizetett ki havi szinten a Kék Óriásnak (jelenleg már kisebb jelentőségű az üzenetküldő szolgáltatás az IBM szerint).

A gyors növekedés hátrányai

Hogyan lehet, hogy még nem a Facebook adatközpontjai szolgálják ki a WhatsApp igényeit? A három évvel ezelőtti akvizíciót követően Zuckerberg cége úgy döntött, hogy a szolgáltatás egy darabig ugyanúgy működjön tovább, ahogyan korábban, azaz továbbra is az appot kiszolgáló szervereken fusson.

Valószínűleg a migrációs feladat mértéke volt az, ami eltántorította a Facebookot attól, hogy azonnal nekilásson az átállásnak. Kisebb, hasonló jellegű céges bekebelezések esetén ugyanis nem várt különösen sokat a saját berkeibe való tereléssel a vállalat; az IBM SoftLayer szervereket használó szolgáltatásokat a lehető leggyorsabban saját datacentereibe költöztette.

Nyilván az sem segítette a gyors átállást, hogy a WhatsApp akvizíciója idejében a Facebook még el volt foglalva a 2012-ben beszerzett Instagram fotómegosztó app AWS-ből való migrálásával. Két, ekkora kaliberű projektet pedig nem akart egyszerre felvállalni a közösségi hálózat mögött álló vállalat. És nem árt azt sem figyelembe venni, hogy saját Messenger üzenőszolgáltatásának különválasztásával is ekkor bíbelődött a Facebook.

Adatközponti szerverek mindenkinek
A Facebook még 2011-ben hozta létre az Open Compute Project (OCP) nevű kezdeményezést. Az oregoni Prineville-ben található adatközpontjának kialakításakor nyilvánossá tette az adatközponti szerverek informatikai dokumentációját. Az OCP közösségének célja olyan adatközponti hardverek megalkotása, amelyekkel egyszerűbbé és olcsóbbá tehető a skálázható rendszerek (webes kiszolgálók, cloud computing stb.) üzemeltetése, nyílt és szabadon hozzáférhető vagy módosítható tervekkel könnyítve meg a kivitelezést.

Az OCP-hez azóta egy sor cég csatlakozott szállítói oldalról (Cisco, HP, Intel, Microsoft, VMware stb.) és vevői (Goldman Sachs, Bank of America stb.) oldalról egyaránt.

Leszokni a nyilvános felhőről

Noha az IBM nem hirdette különösebben a WhatsApp-pal kötött üzleti megoldását, azért némi információ rendelkezésre áll az együttműködésről. Eszerint több mint 700 csúcsszerveren futott a szolgáltatás, elosztva a San Joséban és a Washington D.C.-ben levő IBM adatközpontokban. Ezt igényelte is az üzenetküldő, hiszen egyedül szilveszterkor 63 milliárd(!) üzenetet küldtek el felhasználói.

A Facebook ugyanakkor azt reméli, hogy saját szerverein hatékonyabban fog működni a WhatsApp, amivel pénzt takaríthat meg a vállalat. Emellett abban is bízik, hogy a felhasználók nem vesznek észre semmit az átállásból.

Általános trend egyébként a fiatal vállalkozásoknál, hogy külső felhőszolgáltatóra bízzák ilyen jellegű igényeik kiszolgálását. Ennek köszönhetően nem az üzemeltetésre kell fókuszálniuk, hanem központi üzletükre, ami hatékonyabbá teszi őket. Ahogy azonban nő a cégméret, gyorsan nőnek a költségek is, melyek egy bizonyos szint felett már jobban kontrollálhatók saját felügyelet mellett. A Dropbox és a Zynga is hasonló utat jártak be; a két vállalat az Amazon Web Services-től való függőségét csökkentette egy bizonyos fejlődési szakasz elérését követően.

A WhatsApp is így tett: a startup 2009-es indulásakor mérnökeik a SoftLayer nevű szolgáltatót választották. Ez akkor még független cégként létezett, utólag került 2 milliárd dollárért az IBM tulajdonába.