Egyszerre két nagy zenei streaming szolgáltató is megkezdte magyarországi tevékenységét.

Alaposan belehúztak a zenei streaminggel foglalkozó cégek az év végére, mivel egyszerre két nagy szolgáltató is bejelentette, hogy megkezdi működését Magyarországon. A Deezer, Google Play Music kettős így egyszerre két versenytársat is kap, akiknek most tetemes lemaradást kell behozniuk.

Zenei túltermelés

A Spotify hazai megjelenésének lehetőségéről már pár nappal ezelőtt mis is beszámoltunk, amikor még alapvetően arról szóltak a pletykák, hogy december 11-től lehetőség nyílik az ingyenes zenehallgatásra mobilon, illetve táblagépen is. Akkor csak reménykedtünk benne, hogy az újítás mellé némi terjeszkedés is jár majd, és az utóbbi napokban, hónapokban szivárgó pletykák szerint bízhattunk abban, hogy hazánk is bekerül a bővítési körbe. A jóslatok beváltak, a Spotify 20 országot adott hozzá a korábbi 35-höz: a jellemzően latin-amerikai piacok (Bolívia, Honduras, Guatemala) tartoznak ide, plusz néhány európai ország (Csehország, Ciprus, Szlovákia).

A Spotify és az Rdio androios appjának nyitóképernyője

A streaming alapú zenehallgatás szabályai szerint a zeneszámokat internetkapcsolat mellett a szolgáltató kínálatából szabadon meghallgathatjuk egészen addig, míg van valamilyen élő előfizetésünk. Mindehhez egy sor alkalmazás, illetve felület áll rendelkezésre, mint például a PC-re, mobilra, tabletre letölthető appok (Android, iOS, Windows Phone), vagy a böngészőbe beágyazott lejátszó. Az előfizetési csomagok a lehető legegyszerűbb konstrukciókat nyújtják: az ingyenes verzió esetén képben, illetve hangban megjelenő reklámokat kell elviselni, hiányzik az zenehallgatás offline lehetősége, illetve valamivel rosszabb a stream minősége. A havonta 5 euróba kerülő (kb. 1500 Ft) és egy hónapig ingyen kipróbálható Premium csomag az előbb említett plusz funkciókkal és a reklámmentességgel nyújt többet az ingyenes verziónál.

Az Rdio is 20 országgal bővült

Hirtelen a bőség zavarával kell megküzdenie a hazai zenekedvelőknek, mert az Rdio is aktív bővítésbe kezdett. Ez szintén 20 ország hozzáadását jelenti a korábbiakhoz, aminek következtében a Deezer (160 ország) és a Spotify (55) után a harmadik legnagyobb szereplője lett ennek a piacnak. A technikai megvalósítás hasonlóan zajlik a többiekéhez, vagyis a regisztráció után a böngészőben, dedikált alkalmazásban, vagy mobilos appok segítségével mehet a zenehallgatás. Az újonnan csatlakozó felhasználók számítógépről hat hónapon át ingyen juthatnak hozzá a betevő zenéhez, a mobilos felületeken azonban csak két hetes, ingyenes próbaidőszak jár. Aki előfizetne, az havi 1000 forintért választhatja a kizárólag webes elérést biztosító csomagot, 2100 forint ellenében pedig ehhez már hozzáadódik a mobilos használat is.

A Spotify egyik felületen sem beszél magyarul, az Rdio kizárólag a webes felületét magyarította

A Spotify a bejelentéssel egy időben nem közölte a felhasználó számát, így csak egy márciusi adatra támaszkodhatunk, ami szerint a 24 milliónyi felhasználóból 6 millióan fizetnek is a szolgáltatásért. Ugyanezek az adatok az Rdio esetében ismeretlenek, a cég csak annyit közölt, hogy a fizető felhasználók 57 százaléka az USA-ban él, akiknek a száma 2013-ban 30 százalékkal emelkedett.

A Temu gazdája lenyomta még az Alibabát is

A gyorsan növekvő alkalmazás üzemeltetője, a PDD tavasszal tette át a székhelyét Sanghajból Dublinba, és egyelőre a szaporodó ellenőrzések sem lassítják tengerentúli terjeszkedését.
 
Hirdetés

Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!

Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.

Összeurópai szabályozás készteti a cégeket a biztonságosabb informatikai működésre, de a megvalósításhoz nemcsak technológia, hanem emberek is kellenek.
Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.