Úgy tűnik, egy fronton Ukrajna nyerésre áll Oroszországgal szemben: míg utóbbiból tömegével távoztak az IT-szakemberek, Ukrajna képes volt megtartani fejlesztői többségét. De nem csak Oroszországot sújtja a kivándorlás, hasonló helyzetben van Belarusz is, derül ki egy friss tanulmányból, melyben Johannes Wachs, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az orosz-ukrán háború technológiai iparra gyakorolt hatását elemzi.

Az IT-s szürkeállomány 30 százaléka máshol dolgozik

A kutató a GitHub 45 ezer profilját elemezve próbálta nyomon követni a háború által leginkább érintett három országban az IT-szakemberek mozgását. Az invázió miatt hazájukból elmenekülő ukránokról viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk, de az orosz és a fehérorosz kivándorlásról nem. Bár az orosz állam adócsökkentéssel és más kedvezményekkel is próbálja az IT-szakembereket maradásra bírni, a helyi munkaügyi szervek becslése szerint is legalább 10 százalékuk hagyta el az országot tavaly év végéig. Johannes Wachs azonban úgy látja, az emigrálók aránya sokkal magasabb lehet.

A kutató a régiós fejlesztők GitHub-profiljainak geolokációs adatainak változásait követte nyomon. Ezekből az derült ki, hogy a 2022 februári állapothoz képest tavaly novemberig elhagyta anyaországát az orosz szoftverfejlesztők 11, illetve a fehérorosz fejlesztők 16 százaléka. Őket viszonylag könnyű volt beazonosítani, mert új lakhelyüknek megfelelően módosították a geolokációs beállításukat. Az okokat csak feltételezni lehet, de a lelkiismereti okból költőzők mellett nagy számban menekülhettek el a sorozás elől, mivel a fejlesztők zömében fiatal férfiak.

Van azonban egy jelentős tömeg, amely nem adott meg új lokációt, hanem egyszerűen elrejtette a nyilvánosság elől, vagy nem létező helyeket adott meg lakhelyéül. Wachs feltételezi, hogy ők szintén más országba távoztak. Becslése szerint így az aktív orosz szoftverfejlesztőknek mintegy 28 százaléka, illetve a fehéroroszok 30 százaléka már tavaly novemberig emigrált.

A kutató referenciaként a régió más országainak adatait is vizsgálta. Ugyanezen időintervallumban három országban volt 10 százalék fölött az elvándorlás: érdekes módon Észtországban (10,9 százalék), Ukrajnában (10,8 százalék), valamint Szlovákiában (10,4 százalék). Magyarország a régiós átlag (8 százalék) közelében volt 8,6 százalékkal – ami persze még mindig magas, főleg ha figyelembe vesszük az állandósult munkaerőhiányt.

Egy kimagaslóan produktív kör ment el

Korábban az orosz exportban jelentős volt az IKT szektor részesedése: bruttó 7,1 százaléka kötődött ehhez az iparhoz, amelynek kibocsátása a távozások miatt is erőteljesen csökkent. Ha holnap sikerülne lezárni a háborút, az elköltözőke akkor sem lehetne egyik napról a másikra pótolni.

Ráadásul épp azok mentek el, akik a GitHubon elérhető tevékenységük alapján kimagaslóan produktívak voltak, mondta Johannes Wachs, aki szerint az is érdekes kérdés, hogy mely országok tudnak profitálni az orosz-belarusz tehetségekből.

A GitHub lokációs adatai alapján első körben az orosz fejlesztők első számú célpontjai az Egyesült Államok, Németország, illetve a volt szovjet tagköztársaságok, főleg Grúzia és Örményország voltak. A fehérorosz szoftverfejlesztők túlnyomó többsége csak a környező országokig ment: 53 százalékuk Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában vagy Lettországban kezdett új életet.

A kutató szerint a kivándorlás évtizedekkel vetheti vissza Oroszország és Belarusz gazdasági fejlődését, mert a magasan képzett munkaerő pótlására évek kellenek, a hiánynak pedig továbbgyűrűző hatása is lesz más ágazatokra.