A webhosting szolgáltatások piaca tavaly Európában meghaladta a 25,5 milliárd dollárt. A Statista számításai szerint az orosz-ukrán háború ellenére továbbra is dinamikusan bővül: idén értéke közelít a 29 milliárd dollárhoz (csak összehasonlításként: a szegmens legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban 2023-ban 32,5 milliárd dollárt vár a piacelemző). 2027-ig pedig az éves átlagos növekedés közel 12 százalék lesz, a piac volumene a 45 milliárd dollárra nő.

A kkv-k és a gyors technológiai fejlődés

Azzal, hogy a vállalkozások, különösen a kvv-k miért fordulnak a hosting jellegű szolgáltatások felé, összeállításunk előző részeiben (itt, valamint itt) foglalkoztunk. Összefoglalva: a legtöbb magyarázat visszavezethető arra, hogy a szervezetek nem tudnak vagy akarnak elegendő (erő)forrást fordítani arra, hogy saját infrastruktúrát építsenek és üzemeltessenek, de egyre nagyobb az igényük, hogy üzleti alaptevékenységüket rugalmas, skálázhatóságot biztosító IT szolgálja ki – lehetőleg  CAPEX-mentesen.

Fontos hajtóereje a piacnak a szakemberhiány is. A speciális skilleket igénylő feladatokat ezért sok eseteben kiszervezik szolgáltatónak – természetesen megfelelő SLA-val párosítva. Ilyen terület például a katasztrófa utáni helyreállítást, az automatikus frissítések, melyekhez akár olyan kiegészítő lehetőségek társulhatnak, mint a kollaborációhoz vagy a dokumentumkezeléshez szükséges eszközök. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kiszervezéssel magas (nagyvállalati) szintű biztonsági megoldásokhoz juthat egy szervezet. Ha például egy kisebb szervezet szeretne átállni a legnagyobb biztonságot adó 3-2-1-1-0 adatmentési modellre, azt nehezen tudná megvalósítani hostingszolgáltató bevonása nélkül.

A szervezetek azonban nem csak ezért fordulnak a hosting felé. A szegmens növekedésének a legfontosabb motorja, hogy a technológia gyors fejlődésével csak jelentős költségek árán lehet lépést tartani.

A magyar hostingpiac azonban ebből a szempontból meglehetősen ellentmondásos. A koncentráltabb nyugat-európai piaccal szemben itthon számtalan kis szolgáltató közül választhat egy kkv vagy mikrovállalkozás. Ám ügyfeleikhez hasonlóan a kisebb szolgáltatók egy része szintén forráshiánnyal küzd, amit legfeljebb speciális szakértelmükkel tudnak ellensúlyozni. Ebből következően sok esetben technológiával nem, legfeljebb az áraikkal, esetleg a személyes kiszolgálás mikrovállalkozások számára feltétlenül vonzó ígéretével próbálnak új ügyfeleket szerezni. Emellett vannak a specialisták: olyan a szolgáltatók, melyek jellemzően egyetlen szolgáltatásra koncentrálnak (például kizárólag egy típusú VPS), de azt magas szintű szaktudással kínálják – és megpróbálják minél több ügyfélnek értékesíteni.

És természetesen a hazai piacon is jelen vannak a nagyobb, regionális szereplők, melyek professzionális adatközpontjaikból magas szintű automatizációval (beleértve bizonyos ügyfélkiszolgálási folyamatokat), részben szabványosított rendszereik mellett a szerverelhelyezéstől a cloudbrokerségig szinte a hostingpiac teljes kínálatát lefedik, de hajlandók speciális igényeket is kiszolgálni magas rendelkezésre állás mellett.

A piac tehát sokszereplős, így a szolgáltatók igyekeznek valami olyat nyújtani, amivel ki tudnak tűnni a tömegből.

A kulcsszó: bizalom

Az IDC Cloud Pulse tanulmányányának 2021-es kiadása szerint a pandémia jelentősen megváltoztatta a szervezetek prioritásait a szolgáltatásválasztásnál. Értékelésüknél a legfontosabb szempont a bizalom lett, amit a covid "diszruptív" jellege olyan mélyen belevésett a szervezetek gondolkodásába, hogy azóta sem veszített a fontosságából. Természetesen megmaradtak a hagyományos prioritások is – pl. a rugalmasabb szállítási modellek, szerződések és megoldások vagy a biztonság –, ám azokat ma már alapnak tekintik a szolgáltatót kereső szervezetek.

A bizalom korábban is fontos volt, ám a fogalmat szolgáltató és ügyfél egyaránt azzal kötötte össze, hogy utóbbi mennyire elégedett adott szolgáltatással. Ma már sokkal összetettebb a jelentése. Az ügyfelek azt is vizsgálják, hogy adott szolgáltatóval szerződni milyen kockázatot hordoz a vállalat reputációjára, társadalmi megítélésére, a vállalatirányításra vagy akár a környezetre.

A bizalomnak van egy másik aspektusa is az IDC szerint: a kiszámítható árazás, a hatékony biztonsági megoldások, valamint a szolgáltató rugalmassága, hogy képes legyen követni ügyfelei üzleti igényeinek változását. Ez utóbbi feltételezi, hogy a szolgáltató értse ügyfele üzleti céljait, és képes legyen ahhoz igazodó szolgáltatást javasolni.

Ezt a változást nem a pandémia generálta, csupán felerősítette. Egyenes következménye annak, hogy a vállalatok az informatika különböző rétegeit egyre inkább szolgáltatásként veszik igénybe. (Az elmúlt években ezért is kapott egyre nagyobb figyelmet a FinOps mozgalom, amely leginkább egyfajta módszertan a szolgáltatásként igénybe vett informatikai erőforrások optimális felhasználásához.)

Európában emellett még egy szempont vált kiemelten fontossá az elmúlt években: az adatszuverenitás. Az uniós adatvédelmi törvény, a GDPR ugyanis felértékelte azokat a szolgáltatókat, melyek képesek voltak ügyfeleiket támogatni a megfelelésben.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely a vshosting támogatásával készült. Részletek »