Online lapszemlénkben most a Bitcoin vezet – de lehetnee- mással keresni milliókat napok alatt? Vagy veszíteni milliárdokat órák alatt...

Ezer dollár fölött a Bitcoin árfolyama! Ez és még néhány izgalmasabb hír elég volt hozzá, hogy a világsajtó ismét kiemelten foglalkozzon az egyre rejtélyesebben működő alternatív fizetőeszközzel.

A Bitcoin bukásra van ítélve!

Ezt nem mi állítjuk, hanem Edward Hadas, a Reuters Breakingviews gazdasági szerkesztője, aki a New York Times oldalán közzétett véleményében a Bitcoint ekézi nagy lendülettel. A szakíró felfogásában az alternatív fizetőeszköz a legkorábbi pénzelméletekből vezethető le, azaz feladata az lehetne, hogy növelje az árucsere folyamatának hatékonyságát (pl. hogy nem az árut kell szállítani, hanem a pénzt). Mint bizonyára sokan ismerik, az európai bankrendszer kialakulása is ezzel függött össze. Az országokon átívelő kereskedést nagyban akadályozta az általános közbiztonság hiánya. Ezért a kereskedők rákényszerültek, hogy ne pénzt, hanerm kötelezvényeket viszenek magukkal. Így ha egy Hanza-kereskedő elment például Velencébe, csupán ezt a kötelezvényt vitte magával, melyért a velencei bankár adott neki aranyat, hogy fűszert tudjon vásárolni. A bank pedig követleésként felírta az összeget plusz a kamatokat. A pénze tehát megvolt, ha nem is fizikai értelemben. Hiszen az arany alkalomadtán ott volt a Hanza-városban lévő képviselőjénél.

Hadas szerint lényegében a Bitcoin is ehhez a korai állapothoz tér vissza, ám a korszerű, államok által garantált pénzzel szemben van több hiányossága: bizonytalan az értéke, jogi helyzete teljesen tisztázatlan, semmiféle biztosíték nem áll mögötte, és ha a felhasználó elveszíti a bizalmát vele szemben, pillanatok alatt elolvad az értéke.

A Bitcoin-hívők azonban alaposan visszavágnak, részletekbe menően cáfolják a Reuters szakírójának állításait. Érdemes végigböngészni azokat is a téma iránt érdeklődőknek. Annyit elárulhatunk: a kommentelők jobban bíznak a Bitcoinban, mint Edward Hadas. A cikket ezen a linken, a New York Times oldalán, a még a cikknél is érdekesebb polémiát pedig a Hacker New-on olvashatják.

Bitcoin a 21. század tulipánja?

Mindenesetre nagyon érdekes hasonlóságot véltek felfedezni egyesek a tulipánhagymák kereskedelmének egy érdekes szakasza és a Bitcoin története között. Az, ami 1636-37. fordulóján a tulipánhagymák körül történt, a spekuláció veszélyeire figyelmeztető, klasszikus eset. 1636. november 12-étől nagyon rövid idő alatt hirtelen sokszorosára ugrott a tulipánhagymák ára attól, hogy a befektetők sorra licitáltak egymás ajánlataira. Egy-egy értékesebb hagymáért sokszor 10-13-szor annyit kínáltak, mint egy szakmunkás évi bére. Persze ezek nem valódi adás-vételek voltak, hiszen a hagymákat csak következő nyáron szedték fel a földből. Voltaképpen határidős szerződéseket kötöttek a tulipánhagymákra. Aztán 1637. február 3-án hirtelen elfogytak a vevők, eladók viszont bőven voltak, és napok alatt kipukkadt a tulipánbuborék. A tulipánhagymák ára sokkal meredekebben zuhant vissza, mint hogy emelkedett.

Tulipánőrület, ahogy ifabb Brueghel kifigurázta 1640-ben

Az index.hu-n érdekes grafikon közölnek a tulipánok árának és a Bitcoin árfolyamának alalkulásáról. A hasonlóság megdöbbentő. (A történetre azonban van más közgazdasági magyarázat is, akit érdekel a kérdés közgazdasági oldala, a Wikipedián jó összefoglalót talál róla.

Szemétdombon a Bitcoin-vagyon

A Reuter és a BBC nyomán gyorsan világhírű lett egy walesi férfi, bizonyos James Howells, aki 2009-ben gyűjtött össze 7500 Bitcoint, amit a régi gépen merevlemezén tartott. Aztán egy takarításánál kidobta. Most a mintegy 1,4 milliárd forintnyi vagyonocska egy szeméttelep mélyrétegeiben rejtőzik. Az esetet angol források alapján az origo is megírta, a cikk itt olvasható.

Első benyomások a Jolláról

Úgy látszik, a finnek ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen saját mobiljuk. Végre elkészült a Jolla, sőt már rövid tesztet is készítettek róla. Csodás hardver, ami egyedi megoldásokat is tartalmaz, például egy ún. okos hátlapot, az operációs rendszer a SailfishOS, választható fejlesztői mód, saját alkalmazásbolt, Qt/QMS-alapú natív alkalmazások és így tovább. Érdekes, hogy androidos alkalmazásokat is lehet futtatni a telefonon. Csupa-csupa előremutató dolgo van a készülékben – lelkendeznek oldalukon Seravo blogjának szerzői. A készülék promóciós videóját lásd alább. A hivatalos infókért érdemes ellátogatna a Jolla hivatalos honlapjára is. A Seravo tesztjét a cég blogján olvashatják.

Kijelzőforradalom előtt állunk

A MIT Technology Review bemutatja annak a gyártási kísérletnek az eredményét, amiben tintasugaras (ink-jet) nyomtatási technológia kapna szerepet. Az OLED (Organic Light-Emitting Diode) kijelzők gyártását forradalmasítani kívánó Kateeva cég olyan „tintasugaras nyomtatót” állított elő, amellyel olcsón lehetne jó minőségű OLED kijelzőket készíteni. De nem csak az olcsóság a döntő: az új technológiával például rugalmas műanyag felületekre is sokkal egyszerűbb lesz képernyőt készíteni. A teljes cikket egy kattintásnyira olvashatja.

Nagy felhőszolgáltatók kis titkai

Sálázhatóság, rendelkezésre állás, gazdaságos üzemeltetés – olyan problémakörök, melyekben sokat segíthet az a tudás, ami a nagy felhőszolgáltatóknál halmozódtak fel. A CIO.com egy cikkben összefoglalta azokat a műhelytitkokat, melyeket a nagy szolgáltatók szakembereitől gyűjtöttek össze. A cikkből kiderül, mit hogyan és miért figyelnek a Google-nél már-már mániákusan a kötségek ellenőrzésére, és hogyan hozzák ezt összhangba azzal, hogy folyamatosan nő a felhasználói tábor, és egyre több konkurens felhasználó veszi igénybe a Google erőforrásait. A cikk, amely főleg Todd Underwood Google-igazgató és James Hamilton Amazon-alelnök konferenciákon elmondott gondolatatit foglalja össze, mindössze egy kattintásnyi távolságra van a Bitport oldalától.

Olvassanak minél többet, és ha másoknak ajánlandó cikket találnak, írja meg nekünk a a Bitport Facebook-oldalán vagy e-mailben!

Közösség & HR

Mennyit is keres most egy IT-szakember? Itt egy válasz...

A No Fluff Jobs állásportál friss felmérése szerint továbbra is sokat, és ezt most maguk az alkalmazottak erősítették meg.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Érdemes-e használt szoftvert venni a vállalatnak? És ha igen, hogyan? Egy biztos, nem úgy, mint egy használt autót.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.