Hármas összefogással épülhet ki az a rendszer, amely az Európán belüli repülőutakon szupergyors internetelérést biztosít az utasoknak.

A világ leggyorsabb fedélzeti internetkapcsolatát ígéri kiépíteni három cég az Európán belül közlekedő repülőjáratokon. A rendszer a tervek szerint 2017-ben már élesben bizonyíthat.

Otthoni körülmények

A Lufthansa, a Deutsche Telekom és a brit Inmarsat együttműködésével elindított projekt elméleti maximumként 75 megabites letöltést tesz majd lehetővé a légitársaság kontinensen belül közlekedő járatain. Ehhez a műholdas és a Long Term Evolution (LTE) technológiára épülő rendszereket kombinálják.

A több százmillió eurósra becsült beruházás során a német távközlési vállalat mintegy 300 bázisállomását alakítják át, hogy azok összekapcsolhatók legyenek az Inmarsat új műholdjával. Első körben a szintén német légitársaság járatain tervezik bevezetni a szolgáltatást, de a későbbiekben lehetséges lesz csatlakozni más légitársaságok számára is.

Arról egyelőre nincs konkrét információ, hogy milyen feltételekkel lehet majd ezt a kapcsolatot igénybe venni az utasoknak. A Lufthansa vezérigazgatója annyit azonban elárult, hogy a jegy besorolása (első- vagy másodosztály), illetve a megtett távolság egyaránt befolyásolja majd az árat.

Van, amire nem kell annyit várni

Az európai hibrid-hálózat tesztprogramja ugyan csak két év múlva indul, de a Lufthansánál már jövőre lehetőség lesz a netezésre. Az Inmarsat Global Xpress műholdas technológiájára támaszkodva a társaság európai járatain már jövő nyáron elérhető lesz a szélessávú internet. Ezzel akár streaming szolgáltatások is elérhetőek lesznek, ám telefonálni továbbra sem lehet majd az utazás alatt.

A repülés közben elérhetővé tett internetezésben nagy potenciált látnak a piaci szereplők. Becslések szerint 2024-re a cégeknek az európai repülőgép-fedélzeti internet-szolgáltatásból származó bevétele nagyjából 5,2 milliárd dollárra rúghat.

Közösség & HR

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.