Három éve még nem nagyon beszéltek az adattudósról (data scientist) mint önálló foglalkozásról. Ma viszont ő a high-tech munkaerőpiac sztárja. Ritka, éppen ezért nagyon jól megfizetik. Mivel az ilyen jellegű képzések csak mostanság indulnak – Magyarországon például a CEU-n az IBM támogatásával idén indítottak big data szakot –, az adattudósok többsége valamilyen más szakmából nyergelt át az iparba.

A bankok, a kiskereskedelmi láncok, a gyártó és kutató cégek számára egyaránt létszükséglet, hogy abból az irdatlan adattömegből, ami a felhasználók online tevékenységéből (akár a weben, akár az okostelefon-használatból) összegyűlik, valamiféle értelmes és hasznosítható információt nyerjenek. A legnagyobb kihívás – és többek között emiatt is kell különleges képességekkel bírnia a jó adattudósnak –, hogy sokszor az sem egyértelmű, hogy pontosan mit is kell keresni.

Sokkal több, mint egy piackutató szakember

A munkáltatóknak persze van azért elképzelésük arról, hogy milyen embert is szeretnének erre a posztra. Az adattudós nem csupán piackutató szakember. Képességeit az a feladat határozza meg, hogy a sokféle forrásból beérkező milliónyi információban kell mintákat felfedeznie, amelyekből lehet következtetni az ügyfelek viselkedésére. A mintákból pedig pontos statisztikai modelleket kell alkotniuk, ami megadja, hogy miként indukálhatók bizonyos viselkedésminták.

Éppen ezért jellemzően más területekről, főleg az akadémiai kutatócsoportokból igazolnak a cégek olyan embereket, akik jártasak az adatelemzésben és modellalkotásban. És hogy miért onnan, mert jellemzően ott dolgoznak a legjobbak. A Wall Street Journal érdekes példákat is hoz erre egy cikkében.

Egy PhD fokozattal rendelkező asztrofizikus, aki öt évig kutatott dolgozott egy részecskegyorsítóban, most egy nagy online hirdetési és szolgáltatásértékelési oldalnak, a Yelpnek elemzi az adatokat, hogy a hirdetésekkel sokkal árnyaltabban lehessen megcélozni a közönséget, és a felhasználói vélemények alapján pontosabban lehessen értékelni a hirdetőket.

Egy e-kereskedő cég viszont az orvosi kutatások területéről igazolt adattudóst. Az ő fehér hollójuk korábban az emlőrák korai felismerését segítő kutatásokat folytatott, és kórtörténeti feljegyzésekben végzett statisztikai jellegű kutatásokat. Most ellenben arra készít statisztikai modelleket, hogy egy-egy új divatirányzat megjelenésekor, mikor kezdenek el az emberek nagy tömegben vásárolni a divatirányzatba illő tárgyakat.

Vagy ott van az az alkalmazott matematikus, szintén PhD fokozatú szakértő, aki korábban genomkutatással foglalkozott, most pedig az ott kidolgozott algoritmus alapján a hirdetések fogyasztókra tett hatását vizsgálja - szintén a Yelpnél.

Nem olyan magasztos, mint a kutatás

Felmerülhet a kérdés, hogy a tehetségeket mi vonzza a meglehetősen magas presztízsű akadémiai kutatásokból az iparba. Kívülállónak úgy tetszhet ugyanis, hogy aprópénzre váltják tudásukat, képességeiket. A válasz kettős: egyrészt nyilván vonzó a fizetés, de az önmagában kevés. A legtöbben megfogalmazták azt is, hogy míg az akadémiai kutatásokban az eredmények nagyon lassan jönnek, és nagyon szűk körben hatnak – ha csak nem valami világraszólót talál ki az ember.

Az üzleti életben azonban egyrészt óriásiak a lehetőségek, akár a kísérletezésre is (gondoljunk például a komoly felháborodást kiváltó Facebook-kísérletre). Sokaknak számít az, hogy munkájuknak közvetlen a hatása az emberek életére, ráadásul nagyon gyors a visszajelzés is, hogy jól végezték-e munkájukat.

Persze a pénz sem mindegy

Kétségtelenül jó fizetik az adattudósokat. A hat számjegyű fizetés teljesen általános, bár az évi 300 ezer dollár eléréséhez már több év gyakorlat is kell ezen a területen. Ennek ellenére is nagyon nehéz jó szakembert találni. A Booz Allen Hamilton (emlékeznek, ez a cég volt korábban Snowden egyik munkáltatója) adattudomány csoportjában például jelenleg is mintegy félezer szakértő dolgozik, ennek ellenére a csoport vezetője, Joshua Sullivan minden ígéretes jelöltre személyesen csap le, elrepül az ország bármely szegletében, hogy találkozhasson vele.

Joshua Sullivan: minden jelöltre személyesen csap le

Érthető a versenyfutás a tehetségekért. Az online állsáhirdetések alapján csak az Egyesült Államokban több tízezer betöltendő pozíció várja a jövő adattudósait. A nagyobb technológiai cégek az egyetemekkel összefogva próbálkoznak a téma iránt nyitott tehetségek. Ilyen például a doktoranduszokat segítő Insight Data Science Fellows Program, amit rengeteg egy sor cég csatlakozott támogatóként.

A munkaadók pozícióit némileg javítja, hogy annyiban még mindig tart a 2008-as válság, hogy az alapkutatásokra még mindig kevesebb pénz jut, ami az üzleti szféra felé tolja a tehetségeket.