Erős deffenzívába szorult a közösségi oldal egy júniusban nyilvánosságra hozott kísérlet miatt. A Facebook az "érzelmi fertőzés" hatását kívánta feltérképezni, melynek keretében közel 700 ezer véletlenszerűen kiválasztott személynek manipulálták, hogy pontosan mi jelenjen meg a hírfolyamában. Az ügyet a kritikusok a legenyhébb formában furcsának, erősebben fogalmazva teljesen etikátlan, veszélyes gyakorlatnak bélyegzik.

Mi jár a fejedben?

A bő két hete publikált kutatás során arra keresték a választ, hogy miként befolyásolja, ha egyáltalán befolyásolja az embereket az eléjük kerülő hírfolyam érzelmi töltete. Ezért a kísérletbe bevont személyek egyik felénél a pozitív, a másiknál pedig a negatív hangvételű bejegyzések arányát emelték meg mesterségesen. Majd később megnézték, milyen hatással van ez a célszemély saját megnyilvánulásaira.

Az eredmények szerint egyfajta "érzelmi fertőzés" figyelhető meg a közösségi térben. A több pozitív üzenetet kapó alanyok maguk is gyakrabban szőttek mondandójukba pozitív töltetű szavakat, míg ugyanez fordítva is megfigyelhető volt. Később a kutatás egyik vezetője ugyanakkor a felhasználókra gyakorolt változást nagyságrendileg nem jelentősnek minősítette.

Érdekes módon hasonló témát feszeget egy júniusban megjelent, rendkívül népszerűvé vált kisfilm. A rendező arra, a szerinte létező jelenségre kívánt rávilágítani, miszerint a felhasználók jellemzően "felfelé csalnak" a státuszüzeneteikkel, fotóikkal, azaz szebbnek, boldogabbnak állítják be saját életüket. Ez a túláradó boldogság és pozitív tartalom viszont másokra romboló hatással lehet, hiszen ők a saját életük nehézségeivel, problémáival tisztában vannak, így úgy érzik, nekik sokkal rosszabb a helyzetük, mint az ismerőseiknek.

Patkányok a laborban

Egy biztos, a reakciók messze nem a túláradó boldogságról szólnak. A kritikusok szerint ezzel a tömeges emberkísérlettel a Facebook átlépett egy olyan határt, amelyre semmilyen mentsége nem lehet. Bár a felhasználói viselkedés minden internetes vállalkozás esetében fontos, rendszeresen vizsgált kérdés, a felháborodott bírálók szerint az lett volna a minimum, hogy erről a rendkívül sok embert érintő kísérletről tájékoztatja az alanyokat a közösségi oldal. Egyesek odáig is elmentek, hogy ezzel a kutatással emberéleteket veszélyeztetett a cég, hiszen akár olyan, érzelmileg labilis személy is bekerülhetett az alanyok közé, akire végzetes hatással lehetett a környezetében felszaporodó negatív (vagy éppen pozitív) hozzáállás.

Védekezés gyanánt egyrészt felmerült a felhasználó szerződés szövege, amely a másik oldal álláspontja szerint lehetőséget ad ilyen tevékenységre. Másrészt a tanulmány egyik készítője, aki a Facebook adatelemző részlegének alkalmazottja, a kritikákra reagálva annyit elismert, hogy nem feltétlenül lett szerencsésen bemutatva a kísérlet célja és a módszertan eszközei. Hangsúlyozta, hogy a kísérlet célja a jobb felhasználói élmény biztosítása volt. A hivatalosnak tekinthető reakció pontosan a fenti kisfilmben ábrázolt jelenségre is utal, mint egy olyan elemre, amelynek valóságtartalmát segíthet felderíteni egy ilyen teszt. A kutató úgy látja, az eredmények nem a félelmeket igazolták vissza, hiszen a pozitív üzenetek hasonló kommenteket generáltak. Más kérdés, hogy pontosan ez volt az eredeti probléma is, hiszen attól, hogy valaki vidám üzeneteket ír, még simán lehet depressziótól szenvedő ember.

Egy biztos, a Facebook megint valami olyan sztorit generált, amely nem tesz jót a márka megítélésének. Ebből persze még nem következik egyenesen az, hogy mindez az üzleti eredményekre is kihat. Eddig is volt épp elég botrányszagú lépése az oldalnak, ám a felhasználói számokon, és utóbbi időben a bevétel alakulásán mindez nemigazán látszik. A napi Facebook-dózisért az emberek láthatóan sok mindent hajlandók elnézni.