A Boston Consulting Group (BCG) csütörtökön közzétett kutatása alapján midössze a digitális transzformációs projektek 30 százaléka éri el vagy haladja meg az előzetesen meghatározott célokat, és eredményez fenntartható változásokat a szervezetek működésében. A kudarcok ráadásul inkább nagyobbak, mint kisebbek: a megvizsgált 895 transzformációs projekt 44 százaléka zárult az elvárásokhoz képest nem megfelelő módon, míg további 26 százalék a kitűzött célok felét sem érte el, és a célértékek 50 százaléknál gyengébb megvalósítása mellett még csak fenntarthatónak sem bizonyultak.
A siker és a kudarc közötti különbséget még jobban érzékelteti, hogy a sikeresnek ítélt programok kétharmada, 66 százaléka termelt az előirányzottnál több értéket, nem beszélve a megfelelő vállalati képességek több mint 80 százalékos fejlesztéséről. Ugyancsak érdekes, hogy az eredményesen zárt projektek kétszer nagyobb eséllyel érik el céljaikat a kitűzött határidőkön belül, vagyis a félresikerült átalakítások nem csak kevésbé effektívek, de jellemzően jobban el is húzódnak.
A BCG szerint ezek az arányok azért fontosak, mert jelenleg már a cégek 80 százaléka tervezi, hogy felpörgeti saját digitális transzformációs folyamatait, köszönhetően nagyrészt a világjárvány nyomán kialakult körülményeknek. Az átalakulásban élen járó vállalatok és a lemaradók növekedési üteme között már 1,8-szoros átlagos különbségről beszélnek, miközben cégértékük kétszer gyorsabban gyarapodik, de az átgondolatlan digiatlizációs folyamatok nem segtenek áthidalni ezeket a különbségeket.
Hatból hatra lesz szükség
A digitális technológia és az arra épülő új munkafolyamatok bevezetése már rövid távon is a termelékenység vagy az ügyfélelégedettség növelését ígéri, középtávon pedig növekedési lehetőségekkel és a meglévő üzleti modellek fejlesztésével kecsegtet. Igazán sikeresnek azonban csak a fenntartható változások tekinthetők, amelyek elősegítik a folyamatos innovációt, ugyanakkor nem teszik szükségessé az újabb és újabb nekifutásokat a digitális transzformációs projekteknek.
A BCG hat olyan szempontot is meghatároz, amelyek közül egy-kettő elmaradása is a programok kudarcához vezethet. Ezek közül a legelső és a legkevésbé meglepő a világos célokkal rendelkező, integrált stratégia kialakítása. A második a vezetőség elköteleződése a digitális átalakulás mellett, a vezérigazgatói szinttől egészen a középvezetőkig; a harmadik a megfelelő szakemberk és források azonosítása és felszabadítása a transzformációs programok előmozdításának érdekében.
A negyedik az agilis gondolkodásmód meghonosítása az irányításban, ami elősegíti a széles körű adaptációt, de ugyanilyen fontos az ötödik pont, a programok előrehaladásának folyamatos monitorozása az elvárt kimeneti eredményekhez viszonyítva. Ez utóbbi a célok meghatározása mellett már valamilyen metrikát is feltételez, ami azonban nem működik a megfelelő mennyiségű és minőségű adat előteremése és rendelkezésre bocsátása nélkül.
A hatodik pont a BCG olvasatában az üzleti igények mentén meghatározott, moduláris technológiai és adatplatform kialakítása, ami ideális esetben egy célirányos, biztonságos, skálázható teljesítményű, gyorsan frissíthető és a meglévő ökoszisztémába integrálható architektúra lenne. A stratégiai tanácsadó szerint a vezetőség feladata, hog érvényesítse ezeket a szempontokat a tervezés, az előkészítés és a megvalósítás fázisaiban, illetve hogy kivétel nélkül mind a hat szempontot érvényesítse.
Részletek a Boston Business Group közleményében »
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak