A rendőrök elégedettek, sokakat viszont kiver a víz a lehetséges következmények miatt.

Az alig néhány éve alapított Clearview több milliárd képet gereblyézett össze a netről, amelyeket mesterséges intelligencia vet össze a gyanúsítottak fotóival. A projektről sokáig semmit nem lehetett tudni, de tavaly ősszel az amerikai lapok elkezdtek felfigyelni a rendőrséggel kötött üzletre. A The New York Times hétvégi riportja egy sor kérdés felvetése mellett ijesztő részletekre is rámutat.

Bolti tolvajoktól a bankkártyacsalókig

A Clearview rendszerére előfizető rendőrségi szervek olyan lehetőséghez jutnak, amely minden nyomozó álma. A korlátozott kormányzati adatbázisok (rendőrségi fotók és jogosítványképek) helyett ugyanis több milliárd internetre feltett képből álló adattengerből pecázhatja ki nekik az algoritmus a lehetséges egyező találatokat.

A startup ezt a hatalmas adatmennyiséget publikusan elérhető oldalakról szedte össze nagyipari porszívózással. Mindegy, hogy Facebook-profilról, YouTube-felvételről, Instagram-posztról, LinkedIn-rezüméről, vagy akár egy online cikkhez csatolt fotóról van szó, a Clearview maga alá söpörte az egészet és folyamatosan arra trenírozza mesterséges intelligenciáját, hogy egyezéseket találjon a rendszerbe feltöltött ismeretlen személyről. A találatokat ráadásul nem csak képek formájában adja vissza a szoftver, hanem készségesen mellékeli a forrás elérhetőségét is. Így pedig nem kell Sherlock Holmesnak lennie senkinek ahhoz, hogy könnyedén megtalálja az illetőt.

A témában nyilatkozó nyomozók egyébként egyöntetűen pozitívan értékelték az ölükbe pottyant lehetőséget, amivel már számos konkrét ügyet sikerült megoldani az egyszerű bolti lopásoktól kezdve a bankkártyacsalásokon át egészen a gyilkosságokig. Egy megszólaltatott rendőr kiemelte, hogy a Clearview azért is jobb, mert nem szükséges tökéletesen szemből készült portréfotókkal "etetni" a rendszerét ahhoz, hogy jó eredményekkel szolgáljon. Ez a nyomozó nem volt rest, és egy csomó régi, megoldatlan ügyhöz kapcsolódó fotót töltött fel a Clearview rendszerébe, amely több mint 30 esetben sikerrel azonosította a felvételen látható személyt.

Különleges csapat

Mint kiderült, a statup egyik alapítója egy ausztrál születésű, de vietnámi felmenőkkel rendelkező fiatalember, akire csak Mr. Ton-Thatként hivatkozik a szerző. Míg a páros másik felét egy bizonyos Richard Schwartz adja, aki Rudy Giuliani, New York egykori polgármesterének segítőjeként komoly kapcsolati tőkét épített fel. 2016-ban el is indult a közös vállalkozás, ahol Ton-That felelt a termékért, Schwartz pedig a lehetséges támogatókat és az ügyfeleket igyekezett szállítani.

Érdemes megjegyezni, hogy a korai befektetők között megtaláljuk Peter Thiel nevét is, aki a Facebook mellett egy másik, kormányzatnak dolgozó titkolózó cégben, a Palantirban is erősen érdekelt. Thiel szóvivőjén keresztül ugyan igyekezett hangsúlyozni, hogy csak támogatta a tehetséges fiatal törekvéseit, aminek következtében részesedéshez jutott, ám közvetlenül semmi köze sincs a Clearview működéséhez. Nem úgy a Facebooknál, ahol széke van a vezetői testületben, így különösen érdekes lesz nézni, mit szól majd a közösségi óriás ahhoz, hogy a Clearview felszippantotta a hálózat fotóit, hogy aztán azokra épíve arcfelismerő technológiát áruljon a rendőrségeknek. Az ilyen nagyüzemi begyűjtést egyébként a legtöbb nagy internetes oldal kifejezetten tiltja. A Facebook hivatalosan egyelőre annyit közölt, hogy utánanéznek a dolognak, és amennyiben szükséges megteszik a megfelelő (jogi) lépéseket.

Ugyanakkor nem a fotók felporszívózása az egyetlen, zavaró körülmény a cég körül. A The New York Times újságírója ugyanis az oknyomozása kezdetén csak egy egyetlen lapból álló céges oldalt talált, ahol a működésre megadott cím nem létező volt, majd a felkutatott e-mailcímekre küldött levelekre és telefonhívásokra sem reagált a startup hosszú ideig. Azóta már kikupálták a Clearview honlapját, de azért információtengerről így sem lehet beszélni. A kamu címnél és a titkolózásnál lényegesen riasztóbbnak tűnik az, hogy miután a riporter megkért pár rendőrt, hogy a saját képére futtassanak le keresést, a nyomozókat hamarosan megcsörgették a Clearview-tól, az iránt érdeklődve, hogy beszéltek-e mostanság a sajtóval.

A végül jelentkező és interjúra is hajlandó Ton-That utóbbit azzal igyekezett elütni, hogy a rendszerük automatikusan jelzett, mert szokatlan keresési tevékenységnek minősítette a lekéréseket. Az ilyesmivel pedig pontosan az algoritmus nem megfelelő célú használatát igyekeznek kiszűrni.

Van baj

Hogy még inkább riasztó legyen az egész, a Clearview kódja tartalmaz olyan részeket, amelyek alapján a kiterjesztett valóság eszköztárával is kombinálható lehet a megoldás. Azaz egyáltalán nem elképzelhetetlen már az a helyzet, hogy valaki egy okosszemöveget magára téve úgy sétáljon a világban, hogy közben minden egyes szembe jövővel kapcsolatban megkaphatja azok személyes adatait.

Értesülések alapján ráadásul a cég már nem csupán helyi rendőrségekkel, de néhány vállalati ügyféllel is rendelkezik, akik biztonsági célokból érdeklődnek a termék iránt. És bár az alapító nyilatkozata szerint ő nem tervezi a publikus értékesítést, ebben mások már nem ennyire biztosak, ráadásul ha nem a Clearview, akkor majd egy másik hasonló cég lépi meg.

Az arcfelismerés használatával járó előnyök mellett rengeteg kárt is hozhat a technológia. Nem véletlen például, hogy az USA egyes államaiban be is tiltották ennek használatát, mint ahogy az EU-ban is éppen hasonló intézkedést fontolgatnak. A nyilvánvaló visszaélésektől, zaklatási, kémkedési lehetőségektől eltekintve sem túl megnyugtató a Clearview működése, hiszen az ilyen rendszerekről már korábban kiderült, hogy sokszor hibás eredményeket szállítanak, vagy éppen beléjük van kódolva a részlehajlás. Tavaly külön kongresszusi meghallgatást is tartottak a témában, ami leginkább a technológia zavarba ejtő hiányosságairól és az átláthatatlan, szabályozatlan felhasználásról szólt.

Cloud & big data

Döbbenet: a Facebookról megint elszivárgott némi személyes adat

A közösségi oldalnak megint nem sikerült összehangolni a saját házirendjét a saját alkalmazásprogramozási eszközeivel, és sokadszor is olyan fejlesztőknek biztosított hozzáférést a felhasználói adatokhoz, akiknek nem kellett volna. Aggodalomra semmi ok, a Facebook eddiginél is keményebb munkája eredményes lesz.
 
Hirdetés

Ez az igazi versenyelőny a turizmusban

A koronavírus-járvány miatt visszaesett vendégforgalom lehetőséget is rejt magában. A szállodaipar korán ébredő szereplői a jövőbe fektetve informatikai fejlesztésekkel tehetik vonzóbbá és biztonságosabbá szolgáltatásaikat.

Már Budapesten is van olyan előadás, amit wifihálózat és mobiltelefon segítségével tettek interaktívvá.

a melléklet támogatója a TP-Link Magyarország

Hirdetés

Hatékonyabb kommunikáció Magyarország legforgalmasabb vasútvonalain

Sikeresen befejeződött a magyarországi GSM-R hálózat kiépítésének első fázisa.

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.