Extrém hosszú akkus üzemidőt ígért be az AMD a CES-en bemutatott új processzorgenerációjával. Állításuk szerint a Ryzen 6000-esekkel akár 24 órára is növelhető a töltési ciklus. Mégpedig nem is akármilyen feladatnál: videolejátszásnál. Ráadásként kétszer nagyobb grafikai teljesítményt kap a felhasználó, mint az előző Ryzen 5000-es szériától.

Eddig is sok notebookgyártó kínálta úgy x86-os gépeit, hogy képes "egész napos" akkumulátoros működésre, de ez jó esetben inkább munkanapot jelentett átlagos igénybevételnél. Ehhez képest most az AMD valóban szintet lépett. Amennyiben a csiptervező cég állítása igaz, akkor ez fontos mérföldkő x86-os architektúrának, amely így felzárkózott energiabarátság terén az Armhoz.

Kevesebb energiából nagyobb teljesítmény

Azt hogy ezen a téren mire képes az Arm, azt az Apple kimaxolta saját M-sorozatú csipjeivel, amelyekkel valóban el tudta érni a 24 órás akkumulátoros üzemidőt. Az AMD és az Intel meg eddig legfeljebb ígérte, illetve ködös fogalmazással elkente a valóságot.

Az AMD vezérigazgatója, Lisa Su a CES-en tartott tájékoztatóján azt mondta, hogy a Zen 3+ mikroarchitektúrára épülő Ryzen 6000 tervezésekor sokat dolgoztak a csip optimalizálásán, különösen az energiagazdálkodási funkciók és vezérlőrendszerek finomításán. Zen 3+-nak 15 új energiagazdálkodási funkciója van, köztük egy "mély alvó", és kapott egy új energiagazdálkodási firmware-t is. Az szintén javított a CPU energiaigényén, hogy a TSMC már 6 nm-es eljárással gyártja majd. (Nyáron jön asztali gépekbe az 5 nm-es Zen 4 is, mondta az AMD-vezér.)

Így megvalósul a kevesebből többet: a 6000-esek átlagosan 1,3-szor gyorsabbak az 5000-es CPU-knál. Integrált RDNA2 grafikai vezérlőjük pedig ugyanaz, amit a legújabb játékkonzolokban használnak, így játéknál sikerült duplázni a CPU teljesítményét az előző generációéhoz képest.

Az Intel is kezd magára találni

Az Intel sem akart lemaradni, így a CES-re tartogatta nagy újdonságait. Az AMD-vel szemben azonban egyelőre inkább mennyiségre mentek: 60 CPU-t jelentett be, köztük az új Adler Lake-eket. A processzorok a tervek szerint kb. félezer új laptop- és asztali számítógép modellbe kerülnek majd. A legfontosabb bejelentés, az Adler Lake azonban csak részlegesen újdonság. A család egyes elemeit már tavaly októberben bemutatta a gyártó.

Az Intel szerint az Adler Lake CPU-generációk óta a legnagyobb architekturális váltásuk, és szintén a "kevesebből többet" volt a tervezési vezérelv. A 10 nm-es eljárással készülő processzorok hibrid megoldást alkalmaznak. A maximum 14 magos H sorozatban például van 6 teljestményre kihegyezett ún. P mag, valamint 8 energiahatékony E mag. A magokat az operációs rendszert (Windows 11) osztja szét a feladatok között. Ha valaki videót szerkeszt, ahhoz a P magokat rendeli a rendszer, míg az alacsony prioritású feladatok, például a víruskeresés, az E magokon futnak. Az ötlet egyébként nem új, lényegében ezt az elvet követi az Arm ún. big.LITTLE architektúrája is.

Az, hogy ez akkus üzemidőben mit jelent majd, az Intel nem közölte. A vállalat szóvivője a témával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez a paraméter nem csak a CPU-tól, hanem a rendszerek egyéb elemeitől is függ. De a fejlesztések során (ahogy az AMD is) kiemelten kezelték az energiahatékonyság és a teljesítmény optimalizálását.

Az Adler Lake CPU-k sikere fontos az Intel jövője szempontjából, véli a The Register. Az AMD ugyanis egyre nagyobb szeletet hasít ki az x86-os piacból, az Apple pedig azt is megmutatta az M processzoraival, hogy az Arm architektúra nagyon jól tud teljesíteni PC-kben is.

Mindenesetre az AMD gyorsan leütötte a magas labdát: Jason Banta, a tervezőcég alelnöke és kliens termékekért felelős vezetője a CES-en tartott bemutatón az Armnak és az Intelnek címezve külön hangsúlyozta: egyedül az AMD képes teljesítményt és energiahatékonyságot kínálni egyetlen magban.