Az egy évvel korábbinál lényegesen több, mintegy 250 hazai cégvezető töltötte ki a PwC immár itthon is hagyományosnak tekinthető vezérigazgatói felmérését. A még januárban publikált globális eredmények nagy többségében visszaköszönnek a magyarországi válaszokban is, ám akadnak olyan területek, ahol lényeges eltérések vannak.

Pesszimista világ-, optimista önkép

A világban zajló kereskedelmi és politikai konfliktusok (lásd az USA és Kína közötti huzakodás, vagy a brexit körüli bizonytalanság) erőteljesen kihatottak a vállalatvezetők várakozásaira. Arra a kérdésre, hogy miként alakul a globális gazdaság növekedése idén, világviszonylatban tízből három válaszadó volt pesszimista, miközben egy évvel korábban csak 5 százalék várt lassulást. Ezzel párhuzamosan a gazdasági folyamatok további javulását várók aránya drasztikusan csökkent. Az optimisták egy évvel korábbi 57 százalékos távora 42 százalékra csökkent.

Itthon hasonló hullámzás figyelhető meg az eredményekben. A világgazdaság gyorsulásában bízók aránya 47-ről 30 százalékra zsugorodott. Magyarország viszonylatában ugyanez 55-ről 35 százalékra zuhant, azaz a hazai cégvezetők egyre kevésbé látják rózsaszínnek az előttünk álló időszakot.

Ehhez képest viszont érdekes módon saját, pontosabban cégük kilátásaival kapcsolatban szinte egyöntetű a bizakodó hangvétel. A megkérdezettek 90 százaléka várja azt, hogy az általa vezetett szervezet idén növelni tudja bevételeit. Ez a kettősség egyébként világszinten is megfigyelhető, de a teljes kutatás során mért 82 százalék így is elmarad a magyar cégvezetők optimizmusától.

A hazai vezérigazgatók saját növekedési kilátásaikat jellemzően három fő elemre alapozzák. A legtöbben (87%) működésük hatékonyabbá tételében látják a megragadható lehetőséget, de sokan említették az organikus növekedést és az új termékek, szolgáltatások bevezetését is.

Kockázatok és mellékhatások

A szép tervek megvalósítását azonban komoly nehézségek hátráltathatják. A konkrét kockázatok között ismét elsöprő arányban merült fel a munkaerőhiány - igaz, a tavalyi sokkolónak is tekinthető 95 százalék után már "csak" 92 százalék jelölte meg ezt a problémát. Ez egyébként világszinten is a legégetőbb kérdés, bár a globális átlag (79%) jócskán elmarad a hazai helyzethez képest.

A tavalyi hazai kutatásban ugyancsak második helyen említették a fiatal generáció munkába állásával kapcsolatos nehézségeket. A más szemlélettel felnőtt Y és Z generáció munkahelyi integrálását a friss adatok szerint a magyar vezetők 83 százaléka értékeli kockázatként, ami 7 százalékponttal magasabb érték, mint egy évvel korábban. Érdekesség, hogy globálisan ez a folyamat éppen ellentétes irányú: egy év alatt 65-ről 50 százalékra mérséklődött az ezen aggódók tábora.

A harmadik téma összefügg az előző kettővel is: a növekvő munkavállalói költségek és juttatások kigazdálkodása a magyarországi cégvezérek 72 százalékát készteti fejvakarásra, ami egyébiránt szinte ugyanakkora említési arány, mint amennyi az előző felmérésben szerepelt.

Adatok és mesterséges intelligencia

A PwC kutatása rendszeresen kitér az aktuális technológiai trendekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára is. Az globálisan és itthon egyaránt szépen kirajzolódott, hogy a csúcsvezetők felismerték azt, hogy a döntéshozatali folyamatokban kiemelt szerepe van az összegyűjtött információknak. Ugyanakkor az adatok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. Ez alól kivételt csak a pénzügyi adatok képeznek, Magyarországon a megkérdezettek fele tartja teljeskörűnek a rendelkezésére álló információkat ezen a területen.

A munkaerőproblémák egyik lehetséges megoldásaként szokták emlegetni a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségek kiaknázását. Az, hogy az MI hosszú távon több munkahelyet szüntet meg, mint amennyi létrejöttét segíti, megosztja a vállalatvezetőket: itthon 54, globálisan 48 százalék ért ezzel egyet.

A témával kapcsolatban egyébként meglehetős lemaradás látszik az itthoni gondolkodásmódban, hiszen míg a világ cégvezéreinek 85 százalék szerint az MI öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet, itthon ez az arány 60 százalékos. Ez a "fáziskésés" szintén tetten érhető a technológia bevetésének állapotát firtató kérdéseknél. Bármilyen szintű bevezetésről a magyar cégek bő negyede tudott nyilatkozni, miközben harmaduknál még tervek szintjén sincs asztalon az MI munkára fogása. Világszinten ehhez képest az arányok 42, illetve 23 százalékot tettek ki, azaz van mit behozni.